A Mikulásbácsi jött, a Mikulásbácsi jött!
A Mikulásbácsi szép, mert szép szakálla van.
Te akkor is szeretsz velem játszani,
Ha nem akarok kitakarítani.
Feri papa a Mikulás, Feri papa a Mikulás
Amikor Aleksi Kallioniemi nagy lesz,
akkor Mikulás lesz Alexi Kallioniemi.
(Friida verse December 6.-án)
 |
| Lappföld télen. Fotó: Andrew Wallinski |
December 6., a Mikulás napja. Ezt minden gyerek tudja!
Tényleg minden gyerek? A finn gyerekek biztosan nem tudják, mégis ünnepelnek e napon. Amikor a magyar gyerekek a csizmáikba rejtett édességeket bányásszák elő, addig Finnországban az ország függetlenségét ünneplik. Kék-fehér zászókat fabrikálnak, az udvaron énekelnek, de ennél komolyabb nem történik az óvodában.
1917-ben e napon emelkedett törvényerőre a finn Függetlenségi Nyilatkozat, amelyet November 15.-én adtak ki egyfajta válaszul arra történelmi esélyre, hogy Oroszországban II. Miklós cárt megfosztották hatalmától. Az ezredéves magyar államiságot megszokva őrületesen kevésnek tűnik az a cirka 90 év, amióta önálló Finnország létezik. Soha előtte nem volt ilyen. Finnek voltak, de kb. 1000 éve más uralkodott. Azelőtt meg nemigen tudták magukról, hogy ők finnek, laza törzsszvetségeikben elszigetelten éldegéltek ott fent északon egészen addig amíg "rájuk találtak" a svédek meg a keresztény hittérítők.
 |
| A legendabeli Lalli baltával agyonüti és lefejezi Henrik püspököt a finn evangelizáció hajnalán... Forrás: wikipedia |
Egy kisgyerek világa még képlékeny, a képzelet és a valóság TÉNYLEG összemosódik, ezért 4 éves lányunk a "hétköznapi varázslást", pl. a füle mögül előhúzott, elveszettnek hitt alvós nyuszi igazinak gondolja. A csodák netovábbja azonban a karácsony. Képzeljük csak el, mit élhetnek át ilyenkor!
A semmiből, egyik napról a másikra kicsi és óriási fenyőfákon, egész épületeken, utcák fölött csodás fények jelennek meg, és mindenki, ismétlem MINDENKI repülő rénszarvasokról, és egy kedves idős ajándékozó bácsiról beszél. A dolog valóságossága, hitelessége erős alapokon áll, a gyereknek nincs oka kételkedni, hogy a manók elmondják a Mikulásnak, ki volt "jó", és ki volt a "rossz" gyerek? Számos helyről nyer megerősítést, a fő motívumokat újra és újra idézve. Felnőttek faggatják a gyereket: írtál már a Mikulásnak? Mit kértél tőle? Jó gyerek voltál? Még akkor is, ha Finnországban (is) a karácsonykor jön, a fő motívumok hasonlóak.
A finn Mikulás, a Joulupukki már mindenben a modern Mikulásképet követi, de nevében a kereszténység előtti korok világa köszön vissza. Az ősi korok sötét, hátborzongató legendái csak halványan emlékeztetnek a jóságos, keresztény Szent Miklósra és a Coca Cola pocakos, joviális reklámfigurájára.
Nem minden az, aminek látszik
A hiedelmek, szokások koronként változtak északon is, ezért a karácsonynak csak pár érdekes eleméről írok most. Az északi legendárium "karácsonyi kecskéje" (Joulu, jul=karácsony, pukki, bock=kecske, bak) formája talán a "Vadászat" nevű germán legendából, közelebbről a nagyszakállú Thor istenség kosaiból eredeztethető. Thor harcosokkal övezve minden téli napfordulókor, két kostól húzott szekerén vágtázik keresztül a fekete téli égen, és ilyenkor tanácsos a házban maradni és "jól viselkedni", különben baj lesz. Aratáskor az utolsó gabonakévét, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, egészen karácsonyig tartogatták és kecskefigurát kötöttek belőle. Ez volt az eredeti julbock, joulupukki, stb. A bakra úgy is gondoltak, mint egy vigyázó szellemre, aki az ünnepek előtt ellátogat és ellenőrzi, hogy rendben zajlanak-e a karácsonyi előkészületek? Erről Tove Jansson egyik Mumin története (könyv, nem rajzfilm!) jutot eszembe (csak nagy vonalakban):
Tove Jansson: A fenyő (Csepregi Márta fordítása)
- Jön a karácsony! Elegem van belőletek és az alvásotokból, a karácsony bármelyik pillanatban itt lehet! A múmik szokásuk szerint téli álmukat aludták. Már több hónapja aludtak, és tavasz előtt nem is akartak fölébredni. (...)
- Itt a tavasz? – motyogta Múmimanó.
- Tavasz? – zsémbelt vissza a hemuli. – Karácsony van, nem érted, karácsony. Még nem szereztem be semmit és nem rendeztem el semmit(...)
- Mama, ébredj föl – mondta Múmimanó ijedten. – Azt mondják, valami borzasztó dolog történik. Karácsonynak hívják.
- Mit beszélsz? – dugta elő a mama az orrát. - Nem nagyon tudom – mondta Múmimanó. – De semmi sincs elrendezve, valami elveszett, és mindenki összevissza szaladgál, mint a bolond. Talán megint árvíz van. Óvatosan megrázta a Mimólányt és azt súgta neki: - Ne ijedj meg, szörnyű dolgok történtek. (...)
A hemuli nagynénje vágtatott el mellettük szánkóján egy kis fenyőfával. - Nocsak, végre fölébredtetek – vetette oda – Ügyeljetek, hogy még a sötétség beállta előtt beszerezzétek a fenyőfát. - De miért? – kezdte az apa. (...)
- A sötétség beállta előtt – súgta a Múmilány – Azt mondta, a sötétség beállta előtt. A veszélyes ma este jön… Úgy látszik, a fenyővel kell védekeznünk – töprengett az apa. – én nem értek semmit.
A részletet itt olvashatod: KLIKK IDE
A kosok mára pusztán szobadíszként láthatóak, néhány extém kivételtől eltekintve (lásd alábbi képet). A manók már akkor is képben voltak, de csak mint a "szokásos" házimanó képében, akinek egy kis kását is kitettek éjszakára karácsonykor.
 |
| A julbock, a karácsonyi bak szalmafigurája a svéd Gävle városában |
 |
| Télapó kecskeháton (skandináv népmesei elem) |
Az ajándékozó figurája, és maga az ajándékozás úgy általában már mindenütt a Szent Miklóstól eredeztethető szakállas, idős férfihoz kötődik. Rá épül a a finn Mikulás-ipar is, amely a kilencvenes évek brutális munkanélkülisége idején kapott erős hangsúlyt, amikor a finn gazdaság legelmaradottabb régióját, Lappföldet igyekeztek gatyába rázni. Ez nagyon jól sikerült, annak ellenére, hogy számos északi nemzet, Kanada, Svédország, Oroszország, stb. szeretné magánál tudni a Mikulást.
A Mikulás sarkkörön álló háza és a sarki fény ígérete sok külföldinek elegendő vonzerő egy téli kalandhoz, és ez rengeteg új munkahelyet teremt, a szállodaipartól a kézművesekig, a számos lappföldi repülőtér regionális hatásáról nem is beszélve.
A Mikulás-hazugság azonban kegyes hazugság, és mi partnerek vagyunk benne. Ápoljuk a csodát, mert egy kislány hisz benne. Én pedig abban hiszek, hogy szegényebb lenne a világ az efféle csodák nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése