Leltár

Leányunk nem kisbaba már, 4 és egynegyed éves. Pontosan 3 éve élünk Finnországban. Akkortájt épp csak járni tudott. És most....most majdnem mindent tud. És mégis, még mindig leltárba lehet szedni a tudását. Íme egy kis keresztmetszet (a végtelenségig lehetne írni...).

Imád beszélni, írni, énekelni és zenélni. Jól beszél finnül és magyarul, és rengeteget tud a világról. A jelen állás szerint három nyelven számol hatig, két nyelven tizenkettőig. Papírra, és billentyűzettel is önállóan leírja a saját nevét. Minden nap 5 - 10 lapot teleír / -rajzol, rengeteget fest. Zenélne is szívesen, sajnos ebben nem tudunk jó példát mutatni. Na jó, az iskolai furulyát már ismeri, csak használni nem tudja még.

Nem fél a szaunától, de a "bácsiszaunában" betekeri a fejét törülközőbe. Hetente-ötnaponta járunk uszodába. Ügyesen mozog a vízben, kb. 20 másodpercig bírja a víz alatt, ahol úszni is tud. Szívesen kipróbálná a szinkronúszást, ha lenne errefelé... Körülnézünk.

A pizzán, és azon túl is szereti a kagylót és a rákokat. Szakács és űrhajós szeretne lenni, de leginkább "űrcukrász". Rengeteg dolgot kiróbált már a konyhában, ügyesen kezeli a Marcato tésztanyújtót. Imád ragasztani, ollóval vágni és kézimunkázni. Valamiért bosszantják a "felnőtt" versek, de magától sokszor költ halandzsaverseket, amelyeket táncolva (jójó, idétlenül ugrálva) ad elő.

A finn Nemzeti Múzeumban a kedvencei az írógép (amellyel gépelt), és a Volkswagen Bogár volt, amelyet vezethetett is.

Szereti a könyveket és a térképeket. Lefekvéskor olvasni kell neki. Jelenlegi kedvence a finn Tatu és Patu könyvek, amelyeken sokszor én is könnyezve nevetek. Zseniálisak, na.

A számítógép egerét és touch padet jól kezeli, simán bekapcsol egy youtube videót.

Kedvence a finn közszolgálati (YLE) kettes csatorna "Pikku Kakkonen" (kb. "pici ketteske") 60 perces mese-egyvelege, de Tonttu Toljanteri manó karácsonyi történetei, Rölli az erdei troll, Shaun, a bárány, Kaapo (magy. Caillou) kisfiú és pár másik mese is a kedvencei közé tartoznak. Sokáig a Mr Bean animációk voltak a kedvencei. Rengeteg amerikai Disney, Pixar és Dreamworks meséből a klasszikus Grimm adaptációk, a Rio, a Fel!, a Szörny Rt. és a Rango ragadta meg leginkább.

Ismeri a magyar meséket is, a Macskafogót nagyon szereti, a "A rátóti csikótojás" magyar népmeséből azonban még ő is úgy véli, hogy nyúl volt a "tojásban". Érdekes módon a régi csehszlovák és lengyel rajzfilmek (Kisvakond, A kistücsök, Kétbalkezesek, A varázsceruza, stb.) nagyon meg tudják ragadni. (Semmi duma, csak fülbemászó zenék és vicces történetek)

Imádja a Télapu c. mikulásos vígjátékot. Érdeklik a robotok, katonák, rendőrök és a zombik. Egy számot hallgatva elég pontosan megmondja, hogy hány hangszer szól.

Az óvodai barátnőivel örök harcban áll, de a maga köré gyűjtött három kisfiú tűzön-vízen át követi (minden hülyeségbe...). Ők, ha lányunkért megyünk mindig hősiesen megvédik (letagadják, hogy ott lenne), miközben lányunk a bokorban bujkál. Kedvelik őt, vannak kisautói és egy jó robotja is, ami egy ewok fejét is a falra tudja világítani. Jó barátja egy Seychelle-szigeteki-finn kisfiú, akivel autózni, és a konyhai játékokkal egyaránt jól tud játszani.

Tudja, hogy már sok országban járt és azt is, hogy még több országban nem. Valamiért Törökországot és Olaszországot pécézte ki magának, mondván, mindkettőben jó a kaja és a zene. Magyarországra naponta el szeretne utazni, a Balaton és a nagyszülők hiányozak neki.

Úgy gondolom, hogy nagyon szeret minket. Naponta ad mindkettőnknek ajándékokat, rajzokat és "szerelmes levelet", ami nagyon jó érzés.


Friida levelei és megállapításai: 

Esik a hó, végre megint tél lesz és megint jön a karácsony! Tahvo manó már itt kukucskál!

Kedves Joulupukki! Én úgy szeretlek, hogy ajándékot is kérek tőled.

Ír valamit, majd felolvassa: "Ez a levél azt mondja: 'Szervusz, szervusz Joulupukki, én nagyon szeretlek téged! Annyira szeretlek, hogy veszek neked egy játékkígyót, olyat, amilyet gyerekeknek szoktak venni ajándékba'."

Tudom, hogy a börtönben nagyon rossz ételt adnak!

Óvónéni, hurrá! Megyünk uszodába apával. És Péter bácsi is jön! Apa szerelmes Péter bácsiba! (ezután hosszas magyarázkodás, hogy apa nem szerelmes P. bácsiba...)

Nem szeretem az építkezéseket, mert itt van az a döngő gép, amely olyan hangot ad mint a diszkószámok!

Szeretnék egyszer csirkefejeket enni.

Nézd, kacsák! Szeretnék kacsát enni!

Tudom, hogy egy tüzes lávabolygó ütközött össze a fölgolyóval, és ezért halt meg az összes dinoszaurusz.

Tudom, hogy a földgolyó mélyén egy lávalabda van.

Tudom, hogy a Föld az űrben kering!

Tudom, hogy a földgolyó gömbölyű!

Hajszárító zsinórja: "Ebből jön a meleg levegő?"

Szeretnék egy nyakkendőt. Fekete fehéret, lepkékkel.

Süssünk anyának gluténmentes csokitortát!

Anya, az ott nem kosz, hanem egy megkövült csiga!

Ha még több finn dologra vágynál: A Finnisztán blog már a Facebookon is ott van, és ott jobban pörög mint a blog! 

Finn nevek

Ahhoz, hogy egy népről magunkban képet alkothassunk, számos dolog mellett, a nevek az elsők között állnak rendelkezésre. Nem kell utaznunk, de még találkozni sem kell senkivel; elég csak egy hírt elolvasni vagy egy filmet megnézni és máris érdekesen hangzó, olykor furcsa vagy vicces nevek sorával találkozunk, amelyekről azt sem tudjuk, hogy nőé vagy férfié?

Finnországban idén népszerű nevek voltak a Sofia, Iida (lányok), valamint Toivo (FF), Väinö és Onni, de az all-star nevek között régóta erősek az Aada, Aino, Emma és Venla, valamint Elias, Leo, Aleksi, Mikael, Olavi nevek is. 

Az újnak elfogadott nevek között a Lol okozza számomra a legnagyobb fejtörést. A Lol az angol internet "Laughing out loud" (azaz "Hangosan felnevetni") kifejezés a netezők által igen gyakran használt rövidítése. No comment. 

Kiscsoport
Amint látható, finn nevek között rengeteg "unortodox" van, még akkor is ha a zsidó-keresztény-latin nevek természetesen itt is népszerűek. 

Az óvoda 3-5 éves gyerekei, akik között vannak külföldön születettek is, (magyar 
fülnek) igen érdekes nevekre hallgatnak:

Santeri, Kosar, Toivo, Friida, Inkeri, Lumia, Irja, Kamelya, Kira, Siiri, Miila, Liisbet, Jooa, Miio, Alex, Henna, Aleksi, Rasmus, Eevi, Joel, Thomas

Játék: szerintetek melyek a női és melyek a férfinevek? 

Nagycsoport
A leggyakrabban emlegetett nevek listáján a finn kormány képviselőinek, minisztereinek nevei bizonyára az első között vannak. 

Nézzük, mely neveket kénytelenek a finnek nap mint nap többször is elovasni, és ízlelgessük őket.  Figyelem, ezek mind keresztnevek lesznek! Szokás két keresztnevet is adni, de amint látható, az óvodások még nem használják mind a kettőt. Az csupán a parlamentbe kerüléstől válik szükségessé (haha).

Jyrki Tapani
Jutta Pauliina

Cai-Göran Alexander

Henna Maria

Jari Antero

Jyri Jukka

Paula Sinikka

Erkki Sakari

Jukka Tapani

Lauri Armas

Maria

Krista atriina

Paavo Erkki

Merja Sinikka

Heidi Annel

Ville Matti

Anne-Maja Kristina

Carl Christoffer

Päivi Maria

A finn óvoda

Lehet-e a finn óvoda az alapja mindannak, ami jó a finn társadalomban? Sajnos a nyájas olvasó nem fog többet megtudni erről, mert fogalmam sincs. Népünket, országunkat naponta vetjük össze más népekkel, országokkal, akár egész földrészekkel ("ázsiai viszonyok") ha a retorika úgy kívánja. A mostani bejegyzés a finn óvodákról újabb lőszerül szolgálhat egy játszótéri beszélgetéshez, akár pro, akár kontra. Előre szólok: nem tudom, hogy a magyar óvodákban mi a gyakorlat, ezért még ha akarnám sem tudnék összehasonlítgani.

Minden sarkon óvoda

A városrész, ahol élünk nagyon új és nagyon népszerű a gyerekesek körében. A fiatal párok jellemzően kisbabával, togyogóval költöznek ide, ezért főleg fiatal felnőttek és tinédzser kor alatti gyerekek élnek a környéken. Minden sarkon óvoda van. Tizenegy nagyobbat számoltam egy-másfél kilométeres körzetben, és a kis magánnapköziket nem is vettem ide.

Egészséges épület

Lányunk nem kisbaba már. Két és fél éve jár ugyanabba az oviba, azóta lényegében több időt tölt másokkal, mint velünk. Az óvodát Helsinki város üzemelteti.

Az épület 2001-ben épült és az akkor még újdonságnak számító "ökológiai" elveknek megfelelően építették. A város által vezetett pilot projekt célja az új középületek csökkentett energiafelhasználása, a természetes alapanyagok elterjedtebb használata, a beltéri levegő minőségének javítása, a környezetbe illeszkedő építészeti megoldások alkalmazása, az óvoda és a szülők közti kommunikáció erősítése, és a közösségek és óvodák közötti kooperáció javítása. A projekt zömmel pozitív visszajelzéseket kapott ezért a város folytatta a "fenntartható" óvodák építését.

Az óvoda költsége 
Ezt a szülők jövedelme és a napi foglalkozás hossza alapján számolják ki. Ez 100-tól akár 300-ig is elérhet egy hónapban. 

Zöld zászló és krumpli

Az óvoda részt vesz az Eco-School nemzetközi programban, amely a gyerekek jobb környezeti nevelését célozza. Az óvoda egy sor feltételnek megfelel, ezért most ott leng rajta a képzeletbeli zöld zászló, amelyet azonban el is lehet veszíteni. 

Pár példa: az óvoda szelektálja a hulladékot és fokozottan ügyel az energiatakarékosságra. A vécében infraérzékelős lámpák és csapok vannak, amelyek csak akkor működnek ha tényleg igény van rájuk. A gyerekek minden héten kirándulni mennek a közeli erdőbe, ahol játékos feladatokat kapnak a természet jobb megismeréséhez. Tavasszal kertészkednek az ovi saját veteményesében. A közeli szántóföldön a környék óvodái egy közös földterületet használnak, amelyen a gyerekek krumplit ültetnek. Jövő héten lesz a betakarítás, ezt szintén a gyerekek végzik.

Hóban, sárban
Finnország időjárása zord. Nem érdemes a jó időt várni, mert az év nagyobb részében nincs olyan - klasszikus magyar értelmezésben, persze. Van szél, latyak, hó, hideg és még hidegebb.

A gyerekek délelőtt és délután is két-két órát töltenek az udvaron. Télen, nyáron. Hóban és sárban. Mínusz 10 körüli hidegben csak délután mennek ki. Esőben és -15 fok alatt bent maradnak. Az óvoda udvarán decembertől áprilisig hatalmas hóhegyek emelkednek, a gyerekek nagy örömére.

A kinti játékhoz megfelelő ruházat szükséges, ami a boltokban elérhető áron kapható. A gyerekek szeptembertől áprilisig nem ünneplőben járnak oviba, hanem gumicsizmában / hótaposóban, mellkasig érő kantáros gumigatyában és erős vízálló kabátban. Ha nincs vagy elszakad, az ovi tud adni addig amíg nem szerzel újat a gyereknek. A játék után a vizes kabátokat jókora szárítószekrényekbe teszik.

Az óvónők mindegyike beszél angolul, amire szükség is van, mert az oviban jelenleg 14 országból találunk gyerekeket. A teljesség igénye nélkül találunk itt észt, orosz, kínai, japán, litván, iráni, Seychelle-szigeteki, máltai és magyar gyereket. Maguk az óvónők is "nemzetköziek", a finnek mellett finnül jól beszélő észtek és oroszok is dolgoznak.

A pelenkás csoportnál szokás, hogy egy lapra felírják, hogy nagy vonalakban mi történt aznap, és odaadják a szülőnek.

Étkezés: mit evett, jól evett-e? Bili-ügyek: hova csinált, hányszor, stb. Játék: aznapi program, mivel játszott szívesen a gyerek? Alvás: hány percet aludt, mikortól? Egyebek: gyerek bevágta a fejét, stb. 

Ez a nagyobbaknál nincs így, az óvónő szóban elmondja a fontos dolgokat. Angolul, de finnül is értem már.

Menta, levendula, rozmaring

Az ovi magába foglalja a bölcsődét is. A gyerekeket három fő korcsoportba sorolják: a pelenkás gyerkőcök a Menta, a 3-5 évesek a Levendula míg az 5-6 évesek a Rozmaring csoportba kerülnek, ami egyben az iskolai előkészítő is. 

Fontos megfigyelni a csoportnevekben rejlő semlegességet. A virágnevek egyik csoportot sem emelik a másik fölé, így senki nem érzi magát csupán emiatt a másiknál alantasabbnak vagy "felentesebbnek". :) 

A Menta, Levendula és Rozmaring csoportokon belül is vannak korkülönbségek, amelyek jelentősek is lehetnek. A háromévesek más foglalkozást igényelnek mint az ötévesek, ezért a gyerekeket kisebb csoportokra osztják. Mivel ezeknek az összetétele szintén évről-évre változik, a gyerekek évente választhatnak csoportnevet maguknak. Tavaly a Levendulák kiscsoportja a "Nyuszik" nevet kapta, idén ők "Teknőcök" lettek. A nagyobbak tavaly "Dinoszauruszok" voltak, idén a "Cicák" nevet választották. 

A névválasztás az óvónő elmondása szerint a sértődés kiküszöbölését szolgálja. Régebben ők is "kicsik" és "nagyok" megnevezéseket használták, amire a háromévesek bevágták a durcit, mondván, hogy ők már nagyok! 

Ünnepek

A mindennapi játék és fejlesztés nagy vonalakban a nagy óvodai ünnepek köré fonódik. Ez télen a karácsonyi ünnepély, nyár elején a "nyárünnep" ami a Szent Iván napi ünnephez kapcsolódik. 

Minden csoport, a pelenkások is, saját műsort készítenek, és az ünnephoz kapcsolódó dalokat énekelnek. Vagy, a pelenkások esetében olyat, amilyet épp tudnak. 

A Zöld Zászló program részeként újrahasznosított anyagokból készítenek játékokat. Ezek idén zoknibábok lesznek, tavaly nagy kötött zoknikból és seprűnyélből / kis hokiütőből készítettek seprűparipát. Tavaly karácsonykor ezt is bemutatták, erre a dalra: 

Szülői értekezlet
Az óvónőkkel évente kétszer találkozunk azért, hogy a gyermek fejlődéséről beszélgessünk. Ezt tetézi egy találkozás a védőnővel a kerek évfordulókon (betöltött 3., 4. stb. év után). Igen, ezeken a beszélgetéseken derül ki, hogy óvónőnek lenni jóval több, mint gyerekdalokat énekelni és az udvaron ácsorogni. Szerintem jól végzik a munkájukat, és látom, hogy van iránya a munkájuknak.

Ezeken a beszélgetéseken témák szerint haladunk, pl. a gyerek szociális fejlődése, nyelvtudása, motoros fejlődése, önállósága. Leányunkkal semmi gond nincs, ezért nem tudom, mi következik akkor ha nem beszél rendesen finnül, vagy nem tud egyedül vécére menni?

Minden értekezletre tolmácsot fogadnak a nem-finn szülőknek. Az iráninak perzsául beszélőt, én angol nyelvűt szoktam kérni, mert az egyszerűbb az ovinak, én meg azt is megértem.

Vallás
A vallás nem része az óvodai programnak. Húsvétkor azért elmentek a közeli templomba.

Egészség, egyenlőség
A gyerekek körében népszerű lett az a napi rutin, hogy reggel megkérdezik egymástól: "Ma leszel a barátom?" Ha igen, akkor aznap biztosan együtt játszanak. Szivatásból, vagy ellenszenvből gyakran mondják az ellenkezőjét is, ami viszont már óvónői beavatkozást igényel. Az óvoda próbálja megtiltani a gyerekeknek ezt a reggeli rituáléját. Próbálják arra nevelni a gyerekeket, hogy másokat is bevegyenek a körbe, ne legyen kirekesztés. "Képzeld el, hogy neked hogyan esne..." Ilyen, és ehhez hasonló mondatokkal operálnak. Ez az iskolában is folytatódik, mert az iskolai erőszak, a "bullying" ellen komoly nemzeti program épült ki Finnországban. Egy Facebook csoport a témában ICARE néven fut: https://www.facebook.com/pages/I-CARE-heijastan-hyv%C3%A4%C3%A4/169880256498555

Az ovi konyhája állítólag híresen jó. Ezzel nem tudok vitatkozni, mert lányunk naponta degeszre tömi magát az ebéddel. Két, néha három adagot is kér (és kap), ami miatt dícséret illeti, mert jó példát mutat az ételt csak piszkálgató fiúknak. A menü a finn modern hagyományoknak megfelelően kétharmad zöldséget (saláták, stb) és szénhidrátot (tészta, krumpli, stb.), egyharmad húsfélét tartalmaz. Ezek főleg finn ételek, húsgombócok, halételek, barnaszószban úszó húsdarabok és rakott tészták/krumplik. 

A témáról, a finn menzáról, bővebben egy korábbi bejegyzésben olvashat: http://finnisztan.blogspot.fi/2013/06/virslileves-es-lazacderek-finn-menza.html

A xylitol vagy nyírcukor Finnországban hihetetlenül népszerű, agyonreklámozott édesítőszer. A finnek szerint segít a plakk-képződés ellen, sőt a szuvasodó fogakon is segít. Emiatt rengeteg xylitolos rágó fogy és van xylitolos rágótabletta is. 

Ilyen tablettát ad a szülők többsége a gyerekének étkezések után. A szülők többségéhez hasonlóan mi is vittünk az oviba egy dobozzal, és a óvónők dolga volt emlékezni, hogy adjanak a gyereknek belőle. 

Ezt megunva az óvodák akcióba léptek és központosították a rágótabletta-ügyet. Vettek egy hatalmas adag xylitoltablettát és abból adtak minden gyereknek, kivétel nélkül. Egészen fél évvel ezelőttig, amikor a város rendeletben tiltotta be a fogvédő akciót - az egyenlőség jegyében. 

Ez ugyanis gyerekenként évi 5 euróba került a szülőknek, és mivel ezt az extra terhet nem minden család tudja elviselni, megtiltották az alkalmazását. Két kis üveggel a legolcsóbb sörből, ennyi 5 Euro. 

Espoo és Vantaa városokban gond nélkül fut a program, de a helsinki gyerekek boldogok lehetnek, mert a nagy egyenlőségben a fogaik is egyenlő esélyekkel szuvasodnak, mondhatnám rosszmájúan. A tegnapi szülői értekezleten meg is kérdeztem, hogy - mivel a fenntartás is pénzbe kerül - az ovi életveszélyesen csúszós bejáratát máshol is reprodukálják-e? Mert így városszerte mindenki egyenlő eséllyel törheti ki a nyakát. A szülők jót röhögtek ezen, mert ők is túlzásnak tartják az egyenlősdinek ezt a mértékét.  

A óvodai szülők közössége Facebook-oldalon tartja a kapcsolatot, és fő elfoglaltságuk pénzgyűjtő akciókat szervezni a következő óvodai fotózáshoz, illetve költségesebb programokat szervezni a gyerekeknek (pl. lovaglás). Ezt időszakos bolhapiaccal, sütiárusítással elég jól megoldják.

Hogy ez miért fontos? Azért, mert rendelet tiltja, hogy az óvodában pénzt gyűjtsenek és kezeljenek! 

Virslileves és lazacderék: A finn menza

A napfényes Finnisztánban jól működő tömegétkeztetés biztosítja, hogy a kiváló adófizetők és iskolás utánpótlásuk minden nap egészséges melegétellel lakjanak jól. Az alábbi írás nem a finn konyháról szól hanem annál többről: a finn közétkeztetésről. Százezrek ha nem milliók esznek menzákon és üzemi kifőzdékben nap mint nap, tehát érdemes foglalkozni ezzel is.

Az óvodai menüre, az egyetemi étkezdékre és a vállalatok vagy irodaházak kisebb ebédlőire van rálátásom. Általánosan elmondható, hogy a fehérjeforrás (hús, hüvelyesek) - szénhidrát (krumpli, rizs, tészta) - zöldségfélék/saláta azonos arányban szerepel a tányéron.

Az ebéd ára magába foglalja a levest, a salátabár kínálatát, főételt, kenyeret, vajat és margarint, innivalókat (víz, kvasz, szörp és tej) valamint a kávét, de egyes helyeken az édességet is. A levesmenü olcsóbb, ez a főételen és desszerten kívül ugyanazt az étel és italválasztékot tartalmazza. A kávé igen ritkán nem része az árnak.

A levesen kívül szokás mindent egy tányérra tenni. Így a salátahegy túróval, két szem krumpli, két kanálnyi lazacos rakott krumpli, egy kanálnyi garnélás-kagylós sárga rizs, pár szelet spenótos palacsinta vörösáfonyával jól megfér egy tányéron. A magyaros, nagy tál pörkölt errefelé nem szokás.

Megfigyelhető a gluténmentes és bio-alapú étkeztetés iránti törekvés. Az óvodai menütől "felfelé" rendszerint felbukkan a "gluteeniton" és "luomu" felirat az ételek címkéin. Vagy nem is írják ki, de érzékelhetően a krumplis - zöldséges - rizses ételekre helyezik a hangsúlyt a tésztaételekkel szemben.

Noha zömmel a finnek számára jól ismert ételeket adják, az étkezdék évente egy-két alkalommal nemzetközi hetet tartanak és a kiválasztott ország étkeit fordítják le finn ízlésre.

Virslileves "Siskonmakkarakeitto"

A finn lélek az egyszerű, jól érthető ételeket kedveli. Népszerű "komfort ételek" heti rendszerességgel kerülnek sorra. A képlet egyszerű: minél több a diák, az étel annál masszásabb, homogénebb, a színhús aránya pedig annál alacsonyabb.

A leves alárendelt szerepet játszik az étkezésben. Népszerűek a spenót-, batáta- és burgonya alapú levesek, de a kéksajtos oregánós paradicsomleves is jól fogy. Magyar szemmel sok az egzotikus, bátor választás, pl. curry-s ázsiai leves, de a finn hagyományos levesek is gyakoriak.

A húsleves ízvilágát a népszerű krumplis virslileves(!) idézi, míg a magyar menzai gulyáslevesre a finn darálthúsleves hasonlít. Előbbiből a hús, utóbbiból a paprika hiányozhat a magyarnak.

Nem ritka a borscs leves créme fraiche-sel, kár, hogy a húst kispórolják belőle. A fent említett levesek nemcsak ehetők, de ízletesek is.

Nem üti semmi azonban a zsíros, kelkáposztás birkalevest! Ez a gazdag húsleves a pár centis színhúskockákkal számomra a menzák királya, egy hétig is tudnám enni. Friss kenyérrel isteni!

A salátabár nem hiányozhat egyetlen nyilvános étkezdéből sem. Jellemzően négy vagy hatféle salátából választhatunk, emellé egy sor ízesítő (balzsamecet, olívalaj, szárított-pirított hagymadarabok, hántolt napraforgómag) van kikészítve. Jellemző saláták a jégsaláta-paradicsom mix, a csicseriborsó, a feketebab, a ceruzabab, a mustáros heringsaláta, túró, lilahagymás-kukoricás tésztasaláta, hideg rizssaláta tenger gyümölcseivel, krémes-hagymás krumplisaláta. Népszerű az ecetes és tejszínes cékla és a csemegeuborka is.

Jobb helyeken mindennapos és népszerű a vörös- és feketeáfonyás reszelt káposzta vagy répa. A salátabár kínálatát szinte minden pizzérában és étteremben is az árba foglalják, tehát nem feláras.

A főétel változatos, de a fűszeres, zsíros-olajos ételek és egész húsok helyett az apróra vagdaltat és tejszínes mártásokat részesítik előnyben. Sok a kitalált étel, pl. "grúz marharagu" és "görög paradicsomos hal", utóbbi rengeteg kaporral. A "chili con carne" itt egy remek marhapörkölt babbal, a "pasta carbonara" nem tudni, mire hasonlít.

A finn menzák állócsillagai:

Makaronilaatikko - Darálthúsos vagy gépsonkás rakott (szarvacska)tészta, tojásos tejszínnel összesütve, sajttal. Ez otthon elkészítve finom étel.

Forrás: myllynparas.fi

Perunalaatikko - Tejszínes rakott krumpli gyufaszálra vágott krumpliból. Sonka helyett gyakran lazacnyesedékkel adják. Akárhogy is, ez az étel otthon elkészítve ízletes fogás, de a menzákon sárgás homogén masszává sűrüsödő képződmény lesz. Az íze szóra sem érdemes. A lazacos változat egy finn kollégám szerint börtönkaja, nem szabad embernek való. Apró lazacdarabokat szinte mindenbe tudnak tenni, és szinte soha nem jönnek ki jól belőle. Egy szép darab sült lazac - egyben. Ez akkora kérés lenne Finnországban?

Lihakastike ("Húsmártás") - Darálthús barnamártásban. A pörköltre is ezt a szót használják, hacsak nem a "gulassi"-t.

Hernekeitto - Felesborsófőzelék (zöld massza) darált sertéshússal vagy anélkül. Mustárral eszik. Rendszerint csütörtökön eszik, hozzá desszertként gyári palacsintakorongokat vörösáfonyalekvárral.

Lihapulla ja perunamuusi: Húsgombócok barnamártásban krumplipürével.

Uunimakkara - tepsis sült szafaládé vastag sültsajt kéreggel, krumplipürével

Forrás: maritius.vuodatus.net

Olcsóbb halak (pl. balti hering) tepsiben, tejszínes-kapros lében vagy bundában sütve. Ezek a mállós puhára sütött halak kevés ízzel kecsegtetnek, bár a hering torkot kaparó keserű tud lenni.

Jobb étkezdékben főleg pénteken tepsiben sült kapros szivárványos pisztráng- és lazacderék is kapható.

Broilerinkoipi azaz csirkecomb: papírszerű bőr, több csont mint hús. Gyárilag pácolt, emiatt narancssárga.

Csirkemell gyakran érdekes (pl. narancsos) szószban. Ez elég jó szokott lenni, noha a hús túlkészített fojtós, száraz.

Az árak

Egy fullos "menzaebéd" Helsinkiben az egyetemen kívül 8,90 Euro körül alakul, a levesmenü ennek a 70 százaléka körülbelül. Az egyetem a diákoknak jelentős kedvezményt biztosít, ők 2,50 Euro körül kapják az egyszerűsített menüt, ebben főétel (feltét+köret), salátabár, valamint kenyerek és italok vannak, és kávé is kérhető kedvezményes áron (0,90 Euro). A helyi alkalmazottak is számíthatnak 1-2 Eurós kedvezményben.

Példák:

Óvodai menü
Reggeli: Bio zabkása
Ebéd: Sült darálthús rudak (kebab), darálthús-szósz (marha), krumplipüré vagy főtt krumpli, saláta
Vega menü: Sült szójás-borsós korongok zöldségmártással
Uzsonna: Biokenyér vagy -zsemle, sajt, gyümölcs. 

Gardenia, az egyetemi campus egyik népszerű étkezdéje, ebéd:
Leves: Ázsiai tésztás garnélaleves
Egybensült apróhal kapros tejfölmártással, újkrumpli 
Csirkemellfilé BBQ-szószban
Vega fogás: Ratatouille 

Rakennusbetoni OY, Hollola kis étkezdéje:
Leves: Frankfurtira hasonlító virslileves
Főétel: Palermói tészta (tejszínes masszával átitatott szarvacskatészta csirkedarabokkal
Kenyér, kávé

Én egy mandarin vagyok!

"A kistücsök nagyon megörült a kincsnek, amit a Félelmetes Kígyókirály fészkében talált. Nem nyúlt az aranyhoz, inkább felhívta az illetékes hivatalt. A régészek azonnal a helyi múzeumba szállították a leleteket....zzzzz" Az esti mese utolsó mondatai, mielőtt elaludtam volna.

Ez a bejegyzés a gyerekről szól. Valahogy ez most nehézkesen indul, talán mert oda kell figyelni az ilyen témánál. Azért mégsem mindegy, hogy mit és hogyan mondok róla. Csak pár dolgot érintek itt, mert egyszer be kellene fejezni a bejegyzést. 

Nézem Friidát, hallgatom a végtelen beszédfolyamot ami árad belőle és csak ennyi jut eszembe: "Jéé!". Jé, mikor tanult meg így beszélni ("Apa, mit kiabálsz te itt?")? Jé, mióta nem kell neki az etetőszék? Jé, ez a gyerek két nyelven beszél - egyszerre! ("Pucoljunk perunát!"). 

Zene, tánc

Gyermekünk nem kisbaba már. Már nem háton fekszik, hanem fut. A zenére nem csak felderül, hanem konkrétan táncot lejt rá. Táncolni azonban csak pörgős szoknyában, lepkeszárnyakkal a hátán tud. Persze, ha ő táncol, akkor táncolni kell mindenkinek. Ez jó, mert kimozdít minket a  vacsora utáni apátiából. 

Zenei érdeklődése mindenre kiterjed, ami ritmusos és/vagy klipjében táncosok vannak, esetleg élő koncert. Meggyőződésem, hogy lányunk nem fog megállni a fejlődésben ha néha mást is kap, mint Gryllusz Vilmost meg Alma Együttest. Az élet elviselhetőbb akkor, ha a szülő egy kicsit a saját ízlését is gyakorolhatja a gyereken. Ez nálunk bevált. Íme néhány dolog, amely kiemelkedő sikert ér el lányunknál:  

- Klasszikus zenei koncert, lehetőleg dübörgő üstdobokkal és kürtökkel (pl. id. J. Strauss: Radetzky-induló és Imígyen szóla Zarathustra, Bevezetés; ifj. J. Strauss: Kék Duna keringő, L. van Beethoven: 9. sz., 2. tétel). Itt kiemelném a bécsi újévi koncertet, amelynek videóit, főleg a balett-táncosok miatt, Friida a végtelenségig tudja nézni és hallgatni. 

Az év extrémsportolója, S. Alfonz a tibeti Halállavinák Völgyében basszus-üstdobon szólózik, miközben beszól a jetinek (kreten.hu) 

- Pop és rock. Nem árt egyik sem. A 2007-es Madonna feat. Gogol Bordello "La Isla Bonita" koncertfelvételt kétszer is végig kellett táncolnunk a minap. A rock és metálbandák, pl. Guns n' Roses, AC/DC, Slipknot és társaik (összefoglaló néven a "hosszú hajú bácsik") csodálatot váltanak ki Friidából, főleg az élő koncertes klipek. 

 - Latin (pl. Manu Chao, Ojos de Brujo) és jamaikai eredetű (ska, reggae) zenék, nyilván az ugrálósabb számok. 

- Mesék betétdalai. Gyermekünk hónapok óta a "Rio" című papagájos, valamit a Cars2 (Verdák2) rajzfilmek hatása alatt áll. A "Rio" Friidától a "Néni sír" nevet kapta, mivel egy sírós jelenet láthatóan megragadt számára.    Kezd lejönni a Mikulás/Karácsony/manók témáról, bár titkon még lappang a rajongás a Télapó iránt.

Mindezt csak a példa kedvéért írtam le. Bárhol, bámilyen zene van, Friida táncolni fog. December elején elmentünk egy bárba, ahol "péntekenként szabad a színpad", tehát bárki felléphet a saját szerzeményeivel, ingyen. Friida "keresztanyja" adott elő pár dalt, majd utána sok-sok költő következett (köztük egy Occupy Wall Street szónok is, aki elég hatásos volt). A kétéves gyerekek között rendezett "Ki a nagyobb hippi?" verseny győztese Friida lett. Ő ugyanis nemcsak Maire-Irene dalaira táncolt, hanem a fűzfapoéták verseire is rázta!

Evés, ivás, főzés

Túl vagyunk az anyatejen és pépevésen: azt kéri amit mi eszünk. Sőt: meg is főzi! Először decemberben főztünk együtt, amíg Niina kórházban volt.

Precíz krumplipucolás

Azt megelőzően is segített a konyhában (pl. palacsintasütés körüli maszatolás), de ez most egy másik kategória. Friida figyel, kérdez ("Mit teszünk bele még?"), és tudja, hogy mi történik. Két hete, hogy megtanult krumplit, répát pucolni a hámozóval, így - talán először igazán - segíteni tud a konyhában. A fűszerek közül ismeri a paprikát, borsot, rozmaringot, az erős fűszereket szereti(-né) kanálról nyalogatni.

- Én egy mandarin vagyok!- Rozmaring, ugye? - De!

***

- A paprika finom! Väkevä - Aha. A paprika erős. Finom? - Igen. Vähä' pahaa! ("kicsit rossz")

Mi sokat főzünk otthon, főleg friss hozzávalókból. 

Ez egy magyar olvasónak talán nem is kérdéses (vágj apróra egy fej hagymát, zsiradékon párold, dobj rá pirospaprikát és kockára vágott húst, só, bors, öntsd föl kicsit, esetleg csinálj tejfölös habarást kis liszttel és már majdnem kész a kaja), de itt ez nem olyan egyértelmű.

A boltok tele vannak félkész termékekkel, pl. előre pácolt húsokkal, szósz-porokkal, ipari húskészítményekkel (finn sütőkolbász és társai) és import csomagolt zöldségekkel (3 db paprika 2.5 Euro). Nincs hentes és nincs zöldséges sem. Van azonban más! 


Ha már adott, akkor élünk a lehetőséggel: bio- és Fair Trade árukból próbálunk választani, amelyek szinte minden termékcsoportban elérhetők. A dologban az a jó, hogy az amúgy is magas árak mellett nincs óriási különbség a "hagyományos" és a bio dolgok árai között.

Friida az óvodai ebéd klasszikus finn ételeiből rendszerint két adaggal megeszik, hozzá rozskenyeret, kefirt/tejet és valami édességet, gyümölcsöt a végén. Mégis, amikor megkérdezem, hogy hol jobb az étel, akkor nagy örömömre azt mondja: itthon jobb! Ha halat vagy csirkét lát, már nemcsak a hangját/viselkedését utánozza, hanem hozzáteszi: "Saa maistaa!" azaz "Meg szabad kóstolni!", esetleg: "A hal/csirke finom!".  Azt is tudja már, hogy mi az a csoki, fagyi és reggelente rágót akar a szájába (és nem csokit vagy fagyit, hoppá!).

Ruha, egyéb

Gyermekünk nem kisbaba már. Ruházata kezd normalizálódni: bodi(y?)t csak pizsamaként hord, és már rég nem kell állandóan sapka a fejére. Szoknyát és hajgumit kér reggelente. Szokásai vannak és elképzelései. Van annyi élettapasztalata, hogy tudja, hol jó lenni és hol kevésbé? Szeret otthon lenni, és óvoda után nemigen akar még egyszer kimenni a fagyba. Szeret étterembe járni, mert tudja, hogy lesz ott játszósarok is. 

A rajz, írás és olvasás. Friida elsőszámú elfoglaltságai. Nem akarom ragozni: naponta több oldalt "teleír" EKG-szerű cikk-cakkokkal, amely levelek rendszerint valamelyik nagyszülő számára íródnak. A rajzolás kezd irányított lenni: gombát, kukacot/kígyót/kolbászt, medúzát, arcot, halat már akaratlagosan rajzol. Én csak lesek. ("Jé, stb stb")  

Friida: Nem szabad álomport enni. Az ROSSZ! ("Ei saa syödä unihiekkaa. Se on PAHAA")

Mi (nevetés után): Álomport tényleg nem szabad enni, Friida!

F. (csakazértisellentmond): Egy kicsit szabad enni!

Kép: wulffmorgenthaler.com