A következő címkéjű bejegyzések mutatása: helsinki. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: helsinki. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. július 30., szerda

Nősülés előtt három nappal

Pillanatok esküvő előtt és után. Rövidebb-hosszabb írások a hét évig mellőzött, de igazából elkerülhetetlen egybekelésünk körülményeiről. 


- Hozzám jössz feleségül? 
- Viccelsz?
- Nem. 
- Igen.

eljegyzés
legyen gyűrű és menjünk érte egészen Helsinkiig, mert Pesten ugyebár nem kapni. kalevala ékszer. de ne arany legyen. se platina. fehérarany? túl drága. ezüst? béna. bronz? nemár. acél?

az lesz a tökéletes! Christian van Pfaler? jó, ha a gyűrűnek neve is van. jó lesz az.

a család együtt, még tehetnének valamit a frigy ellen...de csak a villák csilingelnek. belenyugodtak?

az emberiség tudja vajon, hogy szinte semmit nem gondoltunk komolyan azelőtt? szerintem ezt komolyan gondoltuk.

a  holdfényes...khm kivilágított Budai Várban a Bécsi kapu alatti gyepen pezsgőztünk. Cinzano Asti, jöttek a gyűrűk, aztán hazamentünk.

esküvő?
hogyan legyen? ki menjen kihez? ki utazzon és ki ne? a finnek ide vagy a magyarok oda? el kellene kezdeni szervezni? el kellene kezdeni szervezni. el kellene kezdeni. el kellene. az egész olyan bonyolult. mi ketten egy kis lakásban, de az esküvők nagyok, és a lufi színe illeszkedik a szalvéta fodraival, meg kellene tanulni táncolni meg a zenészt felfogadni, a virág és a rizs meg a vőfély...á hagyjuk.

jobb nekünk így. bárhogy jó nekünk.

amíg együtt vagyunk.

hét év múlva. 
nahát, még mindig nem volt esküvő! a gyerek apja én vagyok, becsszóra. a becsszó nem kellene a törvény előtt, ha elvettem volna a gyerek anyját. akkor elhinnék nekem, persze az anya is kell ehhez, hogy tudja, vagy azt higgye. az emberek persze beszélnek. az esküvő jót tesz a léleknek. szimbólum. a gyerek legalább tudja, hogy családban él. gazdasági érdekből is jó, ha megvan a papír.

ez mind semmit nem jelent. ez mind együtt valamit mégis jelent.


esküvő!
legyen csak egyszerű, ne hívjunk senkit. a tengernél, mezítláb. - kellenek tanúk ám! - jó, akkor csak ők meg mi. romantikus.

legyen csak egyszerű, de hívjuk meg a legszűkebb családot. a tengernél, mezítláb. meg talán ennénk valamit valahol?

legyen csak egyszerű, hívjuk a családot meg a barátokat. a tengernél. enni kellene adni nekik, ha már eljöttek, nem?

legyen egyszerű, hívjuk a családot, a barátokat. grillezzünk, de nem kell nagy fakszni. a házasságkötés elég a hivatalban, pár tanúval valamikor előtte. csak egy baráti buli, semmi több.

legyen egyszerű. elhívunk mindenkit, aki eljönne. kellenek bográcsok. de grillezünk is, hátha valaki még éhes lesz. kell virág a hajba. cipő. öv. ruha. torta. italok. asztaldísz. gyerekeknek program. szállás a vendégeknek. ágynemű. házaságközvetítő? jó, jöjjön az is.

de nem kell rá talár. elvégre ez egy egyszerű buli lesz.

a tengernél. lélekben mezítláb.


újévi szelfi 2005-ből (a Sárkányfűárus én voltam)

--------------------------------------------------------
Igen, a Facebookon is van Finnisztán és tök jó!












2013. december 25., szerda

Jókívánságaim

Lakótelepünk többnyire arctalan népe! Boldog karácsonyt mindenkinek!

Boldog ünnepeket neked, aki a szemközti bal alsóban egész nap tévézel! És neked is fölötte, akinek hatalmas világító csillag ragyog a lakásodban!

Kellemes karácsonyt neked is, akinek egész évben titokzatos lila fények égnek a lakásában! És hasonlóképpen nektek is, akiknek gyerekei márciustól októberig kőről-kőre szedik szét ezt a lakótelepet! 

Nyugodt, boldog Fenyőünnepet kívánok nektek sréhen szemben lakó mozgáskorlátozott barátaink, amiképp a legjobbakat kívánjuk a titeket naponta gondozó nővéreknek is! Életetek egy nyitott könyv, mindent tudunk rólatok. 

Békés, boldog karácsonyt kívánok nektek bal oldali szomszédaink, akiknek megtermett németjuhásza tegnap beleszart a liftbe! Titeket ugyan nem ismerünk, mert még csak nem is köszöntök, de a szagjelzést úgy vesszük, hogy megtettétek az első, bátortalan lépést a kapcsolatfelvételben!



És te, te mindig szomorú vöröses hajú nő a jobboldali lakásból, aki egyedül neveled a gyereked, de néha egy férfi jelenik meg az ajtód előtt, én tudom, hogy a millió gond fátyolozza el szemed, amiért nem veszel tudomást rólunk. Neked is boldog karácsonyt! 

És te, a folyosó végén élő anyuka számtalan gyerekeddel és azoknak megannyi kis zajos barátjával, nektek is a legjobbakat kívánjuk, egyenként. A folyosói szemetelésért még számolunk, de majd később. Ez most a szeretet ünnepe, ugyebár.

Te, felettünk a macskájával lakó Angry Birds-programozó barátunk, neked is boldogságos karácsonyt kívánunk! Kívánom, hogy torkodból soha ne fogyjon ki a hang, gitárod húrja soha ne szakadjon el, és zongorád billentyűi mindig találják meg a helyes hangot, ha Bon Jovit énekelsz. Mindig, teljes hangerőn. 

És nektek is sárganadrágos hipszterek, akik ugyanúgy zenéltek, mint a programozó, csak a földszinten és finn számokat: boldog ünnepeket!

Alsószomszéd, te kedves nő, aki gyermekeiddel élsz velünk egy házban és feljelentettél minket egy madáretető miatt! Boldog karácsonyt neked is és kislányodnak is. Figyellek (gonosz kacaj)!

NEM BÍROM NEM BÍROM NEM BÍROM magamban tartani, mennyi jókívánságom lenne, ha tudnám, ki vagy kedves lakótársam, aki hetente többször dühösen ordítozol családoddal.

Boldog karácsonyt mindannyiótoknak!

Üdv: A szomszédok, aki rendszeresen ott felejtik a ruhákat a közös mosógépben.  





Ha kíváncsi vagy a napi finn apróságokra is, akkor iratkozz fel a Finnisztán blog Facebook oldalára, amely gyakrabban frissül, mint a blog!

2013. szeptember 10., kedd

A finn óvoda

Lehet-e a finn óvoda az alapja mindannak, ami jó a finn társadalomban? Sajnos a nyájas olvasó nem fog többet megtudni erről, mert fogalmam sincs. Népünket, országunkat naponta vetjük össze más népekkel, országokkal, akár egész földrészekkel ("ázsiai viszonyok") ha a retorika úgy kívánja. A mostani bejegyzés a finn óvodákról újabb lőszerül szolgálhat egy játszótéri beszélgetéshez, akár pro, akár kontra. Előre szólok: nem tudom, hogy a magyar óvodákban mi a gyakorlat, ezért még ha akarnám sem tudnék összehasonlítgani.

Minden sarkon óvoda
A városrész, ahol élünk nagyon új és nagyon népszerű a gyerekesek körében. A fiatal párok jellemzően kisbabával, togyogóval költöznek ide, ezért főleg fiatal felnőttek és tinédzser kor alatti gyerekek élnek a környéken. Minden sarkon óvoda van. Tizenegy nagyobbat számoltam egy-másfél kilométeres körzetben, és a kis magánnapköziket nem is vettem ide.


Egészséges épület
Lányunk nem kisbaba már. Két és fél éve jár ugyanabba az oviba, azóta lényegében több időt tölt másokkal, mint velünk. Az óvodát Helsinki város üzemelteti.

Az épület 2001-ben épült és az akkor még újdonságnak számító "ökológiai" elveknek megfelelően építették. A város által vezetett pilot projekt célja az új középületek csökkentett energiafelhasználása, a természetes alapanyagok elterjedtebb használata, a beltéri levegő minőségének javítása, a környezetbe illeszkedő építészeti megoldások alkalmazása, az óvoda és a szülők közti kommunikáció erősítése, és a közösségek és óvodák közötti kooperáció javítása. A projekt zömmel pozitív visszajelzéseket kapott ezért a város folytatta a "fenntartható" óvodák építését.

Az óvoda költsége 
Ezt a szülők jövedelme és a napi foglalkozás hossza alapján számolják ki. Ez 100-tól akár 300-ig is elérhet egy hónapban. 

Zöld zászló és krumpli
Az óvoda részt vesz az Eco-School nemzetközi programban, amely a gyerekek jobb környezeti nevelését célozza. Az óvoda egy sor feltételnek megfelel, ezért most ott leng rajta a képzeletbeli zöld zászló, amelyet azonban el is lehet veszíteni. 

Pár példa: az óvoda szelektálja a hulladékot és fokozottan ügyel az energiatakarékosságra. A vécében infraérzékelős lámpák és csapok vannak, amelyek csak akkor működnek ha tényleg igény van rájuk. A gyerekek minden héten kirándulni mennek a közeli erdőbe, ahol játékos feladatokat kapnak a természet jobb megismeréséhez. Tavasszal kertészkednek az ovi saját veteményesében. A közeli szántóföldön a környék óvodái egy közös földterületet használnak, amelyen a gyerekek krumplit ültetnek. Jövő héten lesz a betakarítás, ezt szintén a gyerekek végzik.


Hóban, sárban
Finnország időjárása zord. Nem érdemes a jó időt várni, mert az év nagyobb részében nincs olyan - klasszikus magyar értelmezésben, persze. Van szél, latyak, hó, hideg és még hidegebb.

A gyerekek délelőtt és délután is két-két órát töltenek az udvaron. Télen, nyáron. Hóban és sárban. Mínusz 10 körüli hidegben csak délután mennek ki. Esőben és -15 fok alatt bent maradnak. Az óvoda udvarán decembertől áprilisig hatalmas hóhegyek emelkednek, a gyerekek nagy örömére.


A kinti játékhoz megfelelő ruházat szükséges, ami a boltokban elérhető áron kapható. A gyerekek szeptembertől áprilisig nem ünneplőben járnak oviba, hanem gumicsizmában / hótaposóban, mellkasig érő kantáros gumigatyában és erős vízálló kabátban. Ha nincs vagy elszakad, az ovi tud adni addig amíg nem szerzel újat a gyereknek. A játék után a vizes kabátokat jókora szárítószekrényekbe teszik.

Az óvónők mindegyike beszél angolul, amire szükség is van, mert az oviban jelenleg 14 országból találunk gyerekeket. A teljesség igénye nélkül találunk itt észt, orosz, kínai, japán, litván, iráni, Seychelle-szigeteki, máltai és magyar gyereket. Maguk az óvónők is "nemzetköziek", a finnek mellett finnül jól beszélő észtek és oroszok is dolgoznak.

A pelenkás csoportnál szokás, hogy egy lapra felírják, hogy nagy vonalakban mi történt aznap, és odaadják a szülőnek.

Étkezés: mit evett, jól evett-e? Bili-ügyek: hova csinált, hányszor, stb. Játék: aznapi program, mivel játszott szívesen a gyerek? Alvás: hány percet aludt, mikortól? Egyebek: gyerek bevágta a fejét, stb. 

Ez a nagyobbaknál nincs így, az óvónő szóban elmondja a fontos dolgokat. Angolul, de finnül is értem már.

Menta, levendula, rozmaring
Az ovi magába foglalja a bölcsődét is. A gyerekeket három fő korcsoportba sorolják: a pelenkás gyerkőcök a Menta, a 3-5 évesek a Levendula míg az 5-6 évesek a Rozmaring csoportba kerülnek, ami egyben az iskolai előkészítő is. 

Fontos megfigyelni a csoportnevekben rejlő semlegességet. A virágnevek egyik csoportot sem emelik a másik fölé, így senki nem érzi magát csupán emiatt a másiknál alantasabbnak vagy "felentesebbnek". :) 

A Menta, Levendula és Rozmaring csoportokon belül is vannak korkülönbségek, amelyek jelentősek is lehetnek. A háromévesek más foglalkozást igényelnek mint az ötévesek, ezért a gyerekeket kisebb csoportokra osztják. Mivel ezeknek az összetétele szintén évről-évre változik, a gyerekek évente választhatnak csoportnevet maguknak. Tavaly a Levendulák kiscsoportja a "Nyuszik" nevet kapta, idén ők "Teknőcök" lettek. A nagyobbak tavaly "Dinoszauruszok" voltak, idén a "Cicák" nevet választották. 

A névválasztás az óvónő elmondása szerint a sértődés kiküszöbölését szolgálja. Régebben ők is "kicsik" és "nagyok" megnevezéseket használták, amire a háromévesek bevágták a durcit, mondván, hogy ők már nagyok! 

Ünnepek
A mindennapi játék és fejlesztés nagy vonalakban a nagy óvodai ünnepek köré fonódik. Ez télen a karácsonyi ünnepély, nyár elején a "nyárünnep" ami a Szent Iván napi ünnephez kapcsolódik. 
Minden csoport, a pelenkások is, saját műsort készítenek, és az ünnephoz kapcsolódó dalokat énekelnek. Vagy, a pelenkások esetében olyat, amilyet épp tudnak. 

A Zöld Zászló program részeként újrahasznosított anyagokból készítenek játékokat. Ezek idén zoknibábok lesznek, tavaly nagy kötött zoknikból és seprűnyélből / kis hokiütőből készítettek seprűparipát. Tavaly karácsonykor ezt is bemutatták, erre a dalra: 



Szülői értekezlet
Az óvónőkkel évente kétszer találkozunk azért, hogy a gyermek fejlődéséről beszélgessünk. Ezt tetézi egy találkozás a védőnővel a kerek évfordulókon (betöltött 3., 4. stb. év után). Igen, ezeken a beszélgetéseken derül ki, hogy óvónőnek lenni jóval több, mint gyerekdalokat énekelni és az udvaron ácsorogni. Szerintem jól végzik a munkájukat, és látom, hogy van iránya a munkájuknak.

Ezeken a beszélgetéseken témák szerint haladunk, pl. a gyerek szociális fejlődése, nyelvtudása, motoros fejlődése, önállósága. Leányunkkal semmi gond nincs, ezért nem tudom, mi következik akkor ha nem beszél rendesen finnül, vagy nem tud egyedül vécére menni?

Minden értekezletre tolmácsot fogadnak a nem-finn szülőknek. Az iráninak perzsául beszélőt, én angol nyelvűt szoktam kérni, mert az egyszerűbb az ovinak, én meg azt is megértem.

Vallás
A vallás nem része az óvodai programnak. Húsvétkor azért elmentek a közeli templomba.

Egészség, egyenlőség
A gyerekek körében népszerű lett az a napi rutin, hogy reggel megkérdezik egymástól: "Ma leszel a barátom?" Ha igen, akkor aznap biztosan együtt játszanak. Szivatásból, vagy ellenszenvből gyakran mondják az ellenkezőjét is, ami viszont már óvónői beavatkozást igényel. Az óvoda próbálja megtiltani a gyerekeknek ezt a reggeli rituáléját. Próbálják arra nevelni a gyerekeket, hogy másokat is bevegyenek a körbe, ne legyen kirekesztés. "Képzeld el, hogy neked hogyan esne..." Ilyen, és ehhez hasonló mondatokkal operálnak. Ez az iskolában is folytatódik, mert az iskolai erőszak, a "bullying" ellen komoly nemzeti program épült ki Finnországban. Egy Facebook csoport a témában ICARE néven fut: https://www.facebook.com/pages/I-CARE-heijastan-hyv%C3%A4%C3%A4/169880256498555

Az ovi konyhája állítólag híresen jó. Ezzel nem tudok vitatkozni, mert lányunk naponta degeszre tömi magát az ebéddel. Két, néha három adagot is kér (és kap), ami miatt dícséret illeti, mert jó példát mutat az ételt csak piszkálgató fiúknak. A menü a finn modern hagyományoknak megfelelően kétharmad zöldséget (saláták, stb) és szénhidrátot (tészta, krumpli, stb.), egyharmad húsfélét tartalmaz. Ezek főleg finn ételek, húsgombócok, halételek, barnaszószban úszó húsdarabok és rakott tészták/krumplik. 

A témáról, a finn menzáról, bővebben egy korábbi bejegyzésben olvashat: http://finnisztan.blogspot.fi/2013/06/virslileves-es-lazacderek-finn-menza.html
A xylitol vagy nyírcukor Finnországban hihetetlenül népszerű, agyonreklámozott édesítőszer. A finnek szerint segít a plakk-képződés ellen, sőt a szuvasodó fogakon is segít. Emiatt rengeteg xylitolos rágó fogy és van xylitolos rágótabletta is. 


Ilyen tablettát ad a szülők többsége a gyerekének étkezések után. A szülők többségéhez hasonlóan mi is vittünk az oviba egy dobozzal, és a óvónők dolga volt emlékezni, hogy adjanak a gyereknek belőle. 

Ezt megunva az óvodák akcióba léptek és központosították a rágótabletta-ügyet. Vettek egy hatalmas adag xylitoltablettát és abból adtak minden gyereknek, kivétel nélkül. Egészen fél évvel ezelőttig, amikor a város rendeletben tiltotta be a fogvédő akciót - az egyenlőség jegyében. 

Ez ugyanis gyerekenként évi 5 euróba került a szülőknek, és mivel ezt az extra terhet nem minden család tudja elviselni, megtiltották az alkalmazását. Két kis üveggel a legolcsóbb sörből, ennyi 5 Euro. 

Espoo és Vantaa városokban gond nélkül fut a program, de a helsinki gyerekek boldogok lehetnek, mert a nagy egyenlőségben a fogaik is egyenlő esélyekkel szuvasodnak, mondhatnám rosszmájúan. A tegnapi szülői értekezleten meg is kérdeztem, hogy - mivel a fenntartás is pénzbe kerül - az ovi életveszélyesen csúszós bejáratát máshol is reprodukálják-e? Mert így városszerte mindenki egyenlő eséllyel törheti ki a nyakát. A szülők jót röhögtek ezen, mert ők is túlzásnak tartják az egyenlősdinek ezt a mértékét.  

A óvodai szülők közössége Facebook-oldalon tartja a kapcsolatot, és fő elfoglaltságuk pénzgyűjtő akciókat szervezni a következő óvodai fotózáshoz, illetve költségesebb programokat szervezni a gyerekeknek (pl. lovaglás). Ezt időszakos bolhapiaccal, sütiárusítással elég jól megoldják.

Hogy ez miért fontos? Azért, mert rendelet tiltja, hogy az óvodában pénzt gyűjtsenek és kezeljenek! 

2013. július 7., vasárnap

Strandok Finnországban

Finnország minálunk nem klasszikus turistacélpont, pláne nem nyáron. Kár, mert a nyár nagyon szép északon. Sőt, most kapaszkodj meg: nyáron Finnország a világ legjobb helye! (Update: az időjárásra vonatkozó rész túlzás, de az ember könnyen felejt ha szép az idő, nemde?) 


A nagy titok: a nyár északon is meleg!
Finnországot Horvátországgal összevetni bátor vállakozásnak tűnik. Nyári turistaként sokszor jártam az forró horvát tengerparton, csodáltam a kék Adriát, mégsem őrzök felhőtlen emlékeket. Rajtam kívül magyarok tízezrei süttették (és süttetik) magukat a kopár, izzó sziklák alatt, és lehet, hogy nem én voltam az egyetlen, akinek valahogy ez az egész nem jött be.

Kérdésem költői. Eleged van a 40 fokból, hogy nem lehet kimenni a házból, mert megsülsz? Eleged van a kopár, tüskebozóttal borított halott sziklák látványából? A hülye turisták özönéből, a szeméthalmokból és a strand mögötti mediterrán tüskebozót szarszagától? Zavar, hogy nem találsz árnyékot, netán minden fekvőhely foglalt a parton? Ráadásul minden második ember magyar? Zavar a vízhiány? Eljutottál arra a pontra, amikor a 3 csillagos hotel előtt terpeszkedő fügefa, a virágzó leanderek vagy a sokadik pljeskavica ellenére sem érzed felszabadultnak és kipihentnek magad?

AZ E75 út valahol Rantsila és Oulu között (2009 június)

Szerszámkészlet
Finnország egy hektárnál nagyobb tavainak a gyűjteménye a Järviwiki (link: http://www.jarviwiki.fi/wiki/Etusivu). Ebben a fürdéshez szükséges információkat is megtaláljuk, mint amilyen a víz hőmérséklete, a tó algásodásának mértéke, az esetleges szennyeződések és vízi fertőzések, paraziták jelenléte. 
Menj északra, ez a tanácsom!
Finnországban alig kell utazni ahhoz, hogy természet közepén, minden zajtól távol érezd magad. A táj nyáron zöld és üde, a természet a házból kilépve körbevesz. Víz mindenhol van bőséggel, a természet burjánzik. Vidéken smaragdzöld erdők és virágos rétek váltakoznak folyókkal, tavakkal és színes faházakból álló farmokkal. Autózni viccesen könnyű itt, mivel nincs (alig van) az országon átmenő kamionforgalom, és a fővároson kívül alig találkozol autókkal. Ja, és útdíj sincs.

Az időjárás nyáron kiváló: 26-28 fok, olykor 30 is, igazi strandidő. Akinek 37 fok kell az vagy hazudik vagy őrült. Még egyszer mondom: nyáron Finnországban is meleg van és szinte soha sem esik az eső. Az emberek strandpapucsot hordanak és lenge öltözetben járnak.

A hirtelen lecsapó nyári viharok erre nem jellemzőek. A nap nemcsak süt, de le sem megy. Június elejétől augusztus derekáig legfeljebb néhány órára megy le a nap, az is hajnalban. Nincs sötét, csak a kék és kissé rózsás éjszakai ég és a barátságos felhők vannak.

Kalajoki homokdűnés strandja éjfélkor (2009 június)

Újabb nagy titok: az ország tele van szabadstrandokkal! 
Tavak, folyók és a tenger. Homokos partok, teraszos sörözők, grillezőhelyek, játszóterek. Legyen az a fővárosban a lakótelep tövében vagy az erdő mélyén, szinte bárhol találunk kisebb nagyobb strandokat.



Hanko strandja, 2012 május

Kedvenceim Helsinkiben és környékén:

Hiekkaranta: Homokos strand a belváros mellett!
A belvárostól rövid sétával elérhető homokos strand a helsinki nyár alfája és ómegája a helyiek számára. Mintha a budai Batthyányi téren strand nyílna. Koncertek, fesztiválok és fellépő DJ-k nem ritkák errefelé. Büfé, öltözők, stb. Bulizásra kevés jobb hely van.

Hátrány: nagy a tömeg, nem kisgyerekeseknek való szerintem. Parkolni lehetetlen.
Kivinokka
Hétvégi házas övezetben a Viikki-öbölben a Kivinokka-félsziget aprócska homokos strandja. Kilátás a Kalasatama városrészre, látszik a belváros. WC, öltöző és padok állnak rendelkezésre. A hely  nyugodt, mert csak a kisházak tulajdonosai járnak oda. A természet közelsége miatt ideális kirándulóprogram, pl. kerékpárral. Gyerekbarát vízpart, kis hullámok, kacsák.

Hátránya: autóval az övezet határáig mehetsz, onnan 5-10 perc séta. Nincs sok szórakozási lehetőség, puritán strand. Vízimentők nincsenek.

Pikkukoski
A Vantaa folyó kis kanyarulatában kialakult nagy sziklákkal övezett homokos strand. Igen népszerű hely, főleg a tinédzserek körében. Autóval, kerékpárral és busszal is jól megközelíthető. Profi strand vízimentőkkel, fedett öltözőkkel, vécékkel és nagy játszótérrel illetve sportpályával. Sziklára épített magasugrótorony.

Hátránya: A folyó nem melegszik fel egyhamar, és az itteni fürdés élménye nem mérkőzhet egy nagy finn tóéval vagy a tengerrel.



Herttoniemi
A tengerparti városrész új lakótelepének homokos strandja. Kisgyerekekkel ideális. Méretes strand, sokan elférnek rajta. Sokoldalú, nagy játszótere miatt gyerekesek körében népszerű. Fagyis kioszk van a parton, illetve több étterem és söröző a közelben. Fedett öltözőket és vécéket is találunk itt.

Hátránya: Autóval nehéz megközelíteni, menjünk biciklivel. Nem a bulira vágyók helye ez.

Kallahti strand
A Balti-tengerbe nyúló erdős Kallahti félsziget hosszú lapos partja önmagában egy nagy strand, amelyet a látogatók számára komfortosítottak néhány ponton. A strandolóhelyek némelyikéhez lapos part természetes növényzetén át vezet az út vagy a fenyők közötti kis csapásokon. Elég sok parkolóhely van a parthoz közel a fák között. Grillezőhelyek és jó játszóterek miatt a családok számára ideális.

A hely különlegessége a sekély (bokáig - térdig érő) víz, amely csak nem akar mélyülni az istennek se' hiába gyaloglunk vagy 50 métert befelé. Néhol vízenjárást imitálhatunk, mivel a víz csak pár centire fedi az aljzatot.

Hátrányai: söröző, terasz nincs a közelben, bulizni sem ide járnak az emberek. Vízimentőket sem láttam.


Sipoo, Pilvijarvi
25 km-re Helsinkitől egy méretes, de nem túl nagy, tiszta tó partján kialakított strand. Grillezőhely, röplabdapálya és gyep más játékokra biztosított. Vécé, öltözők és egy kis büfé is található itt. Úszómester van.

Hátránya: nem könnyű megtalálni, a parkolásért 3 Eurót kérnek. Az ár legalább nem nő az évek során.



Egyéb strandok, amelyekről nincs sok véleményem, de jók lehetnek:









2013. június 9., vasárnap

Emberek a szaunában

A finn uszodai szaunák, tudod, azok amelyek nem a kert végében vannak, nem is egy jeges tóparton, nem füstösek, mitöbb még csak nem is különösen jók, szóval ezek a közszaunák a finn városi élet jó megfigyelési terepei lehetnek annak, aki hajlandó időt szánni a szemlélődésre a félhomályos forróságban.

A kép csak illusztráció (forrás: www.hs.fi)
Belépés csak meztelenül, és illik valami seggalátétet vinni, amire ráülhetsz. A meztelenségre nem is érdemes több szót vesztegetni. A férfiszaunában nem egymást méregetjük - mindenki olyan, amilyen. Egy magyar nőismerősöm kérdezte egyszer, alig leplezett izgalommal, hogy a férfiak megnézik-e egymás micsodáját? És nemigen hitte, amikor azt válaszoltam, hogy nem jobban, mint a többi testrészt. Az igazság az, hogy a férfiak hatalmas többsége nem egy Adonisz, de nem is elhanyagolt. A hétköznapok névtelen hősei, kicsit pocakosak, kicsit vékony karúak és kicsit kopaszodók. Ilyenekből - belőlünk - rohangál pár százezer Finnországban és világszerte is jópár százmillió.

A közszauna specialitása az emberek gyors cserélődése. Félpercenként nyílik az ajtó, valaki kimegy, helyére újabb érkezik, gyerekek leselkednek a résnyire nyitott ajtón vagy beszaladnak és nevetve félúton megfordulnak. Apa kisgyerekkel a karján belép, a gyerek sikoltva ellenkezik, sietve kimegy. És persze felnőttek, minden kor és bőrszín rendszertelenül, folyamatosan.

Beszélgetés ritkán alakul ki idegenek között, ez azonban nem jelenti azt, hogy barátságtalan lenne a hangulat. A helyet  körbelengi valami csendes, udvarias légkör. Hangos köszönés nincs, kurta biccentés is megteszi. Kurtán odavetett "tehetek rá?" és a fejbólíntás. A literes merőkanál mozdul. Loccsanás után a víz sípolva-sustorogva párolog el a forró kövekről. Egy lélegzetvételnyi időm még van, aztán százfokos, láthatatlan takaróként beborít a forróság. 

Hat perc a szaunában 
Vékony csontú, "nemes arcélű", kampós orrú, fekete indiai(?) férfi ül a kályha mellett, meri a vizet rendületlenül. Majd feláll, fogja a vasvödröt és kisétál. Fél perc, és hozza a teli vödröt, a helyére teszi majd kimegy. A bent ülő, vörösre hevült nagydarab kopasz fiatalember mélyen bólint, megköszöni. Az indiai már nem ül vissza, csak a vödröt akarta beadni. Hétköznapi jelenet, de beleláthatunk mélyebb dolgokat is ha akarunk. 

A nagydarab kopasz ül a vödör mellé. Lehajtott fejjel szuszog, elég nagy a forróság. Kisvártatva hozzám fordul. - Önthetek rá? - Persze! - felelem. Beszélgetni akar, hát beszél tovább. A válaszaim csak egyszavasak, ezért nem írom le azokat. "Hány fok lehet itt? 80? Észtországban szuper szaunák vannak, 100-110 fok is lehet bennük. Igen, észt vagyok. És te? Ja, Magyarország, van Észtországban egy étterem, "Hungarian Kitchen"." Majd feláll, kimegy.

Egy apa a fiával lép be, a kopasz helyét foglalja el. A fiú az alsó szinten ül a hűvösben. Utána három hét-nyolcévesforma fiúcska lép a szaunába. Vékonydongájúak, gondolkodás nélkül másznak a felső szintre. A másik fiú apja sűrűn önti a vizet a kövekre, bent pokoli forróság van. Fia a lába közét piszkálgatja, majd kisvártatva megszólal. - Apa, megnézem Eerót, kijött-e már a vízből? Az apja bólint, a fiú legott kifut a forróságból.

Közben az apa a három kisfiút kérdezi, "bírjátok a gőzt?" Persze, szól a válasz három fiútól, egyszerre. Akkor jó, bólint a férfi. És dupla vizet löttyent a kövekre. A hátamat perzseli a gőz, amely hullámokban csap le ránk. A nyurga kisfiúk szorosan egymás mellé kuporodnak a felső szinten, elszántan dacolva a tűzforró gőzfelhővel. Izzadnak, nem beszélnek. -Eeró még úszik, mondja óvatlanul az apa fia, aki a szaunába lépve szinte beleütközik a forró gőzbe, megtorpan és a mondat közepén az arcához kapja a kezét. Gyorsan leül a hűsebb alsó szintre. Két lélegzetvételnyi idő után újra megszólal - Apa, a meleg levegő az ajtó alatt megy ki? - Nem, a meleg levegő mindig a plafon felé megy, a szellőzőkön távozik, ott és ott. - És mikor megyünk úszni? - Mindjárt. Később, hiszen még el sem kezdtem izzadni. Látod? Még várj egy kicsit. Számolj el százig!

A fiú számolni kezd: - Egynullegynullnullegynull Nem tudok odáig számolni! - Jólvan, akkor csak ötvenig! - enyhül az apa, akinek percek óta nem pihen a bal keze, olyan ütemben lapátolja-kanalazza a vizet a forró kövekre.  A fiú szédítő ütemben kezd el számolni, nemsokára végez is. Apjára nem várva feláll és kilép. Az apja sem tesz másképp, végre ő is elhagyja a kakasülőt. A három fiú egysége is megbomlik. Egyikük egy "naénléptem"-et mormog miközben futólépésben (a gyerekek mindent futólépésben csinálnak, kivéve ha te kéred őket) elhagyja a szaunát. A másik kettő tekintete egymásra villan, majd szó nélkül, egyenes derékkal, emelt fővel kimasíroznak. Erejüket megmutatták, szégyen nélkül távozhatnak.

Egy kopasz fiatalember kislányával lép utánuk. Az ötéves, fiúsra vágott hajú kislány az apja mellé telepszik miközben be nem áll a szája. - Apa, ne rakj rá vizet, mert akkor kemény lesz a levegő és nem tudok lélegezni - mondja. Az apja bólint.

Tovább én sem bírom, fogom a törölközőmet, felállok és kisétálok a szaunából. Az öltözőben az észt nagydarabot látom. A szekrényajtóval harcol, a kulcs nem fordul a zárban. Együttérző hangokat hallattok, miközben simán nyitom a sajátomat. Végül neki is sikerül. Ez a nap rossz már nem lehet. 

A mai bejegyzés nem született volna meg, ha nem jut eszembe a "legott" szó, amelyet ki szerettem volna próbálni "élesben" is.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat: A Finnisztán blog már a Facebookon is ott van, és ott jobban pörög mint a blog! 

2013. május 4., szombat

A gyaloglás vége


Pár órája csak, hogy célba értem a Helsinki City Run félmaratonon, de máris a terveket szövögetem. Mert jó volt. Na, nem a szó hedonista értelmében volt jó, hanem még annál is sokkal jobb! Nem terveztem, de ha már így alakult leírom röviden, hogy miért? Mit miért?  A futás miért jó, na.

(Vigyázat, demagógia! A sorrend nem fontossági, hanem random.)


1. Tartozni valahová.
Tegnap egy háromgyerekes finn kollégámról derült ki, hogy futó és ma is ott lesz a versenyen. Korábban jóformán semmiről nem beszélgettünk, tegnap pedig egy órán át távokról és részidőkről, futóösvényekről és sok egyéb "bennfentes" dologról csevegtünk.

A versenytől 10km-re a metrómegállóban futóruhás emberek, párosan, egyedül, hi-tech öltözékben vagy a bejáratott mackóban, de ruganyosan és derűsen. Megtöltjük, igen, mi töltjük meg a metrót és később a hetes villamost, mert mi egy csoport vagyunk, akiket összeköt a hosszútávfutás.

21 kilométert egyhuzamban lefutni önmagában nagy teljesítmény, és itt nem olimpikonokat látok, hanem a "népet" akik munka, tanulás és gyerek mellett róják a kilométereket a barátságtalan finn viszonyok között is.

2. A futás maga
Kilépsz a ház ajtaján, nem muszáj, de benyomhatod a futó-app gombját a telefonon (gombot az órán, stb), felrakhatod a fülest és már indulhat is a bú- és stressz-felejtős relaxáció. Vagy keresel valakit és együtt kocogtok, jókat dumálva egy-két órán át. Vagy minden és mindenki nélkül kocogsz, szemlélődsz.

És igen, lehet poroszkálni, ügetni és nyargalni. Senki nem diktál, csakis te magad. Nincsenek rosszalló pillantások, hogy "milyen lassú/piros/izzadt/kövér stb." fut ott, inkább bátorító mosolyt és "kollegiális" fejbiccentést küldenek egyes futók, amikor szembe jönnek.

Számomra a fej tiszítása a cél, nagy gondolatok (bár volt rá példa) nemigen törnek fel ilyenkor. Egész nap a számítógép előtt ücsörögve, szellemi munkát végezve ennél jobb nem is történhet velem. A szellem a háttérben lazít, a test pedig végzi a dolgát és minden oké.


3. Felfedezés
5-6 kilométertől jött az a pont, amikor mindent bejártam a környéken, ezért ideje volt új utakkal nyújtani a távot. Ezáltal eddig ismeretlen utakat, ösvényeket futottam be, és úgy megismertem a környező városrészeket, mint a tenyeremet.

2km-nél ezt látom nyáron
Én este érek rá, sokszor 8-9 tájban. A futás télen holdfényes hómezőkre és éjjel néma, hótól terhes erdőkbe visz. Az ösvény fölé hajló fenyőágakról itt is - ott is fehér porhó hullik, a holdfényben pedig még az árnyékomat is láthatom, olyan fényes. Tavasszal és nyáron a természet maga a csoda, talán részletezni sem kell.

4. Test
A test meghálálja a szabad levegőt és a mozgást. Az első két-három jól sikerült futás már elég, hogy a szervezet megértse: a terhelés rendszeres, ezért izmokat kell építeni. Jutalom: Éhségérzet (viszlát bűntudat), sportosság-érzet, jobb izomtónus, laposodó has és növekedő önbizalom. (Nem, nem lettem egy Adonisz, de a három évvel ezelőtti önmagamhoz sem térnék vissza szívesen.)

Télen és nyáron rendszeresen futva két év alatt három napot voltam beteg. Ezt is betudom a futásnak.

5. (vagy 4b) Önismeret
A modern életforma nem igényli, hogy a fizikai határainkat ostromoljuk. Ritkán emelünk nagy súlyokat, még ritkábban harcolunk vagy menekülünk. Ellenben imádjuk a hősöket, akik mindezt helyettünk csinálják.

A futás megmutatja jellemünk gyengéit és megtanít, hogyan javítsunk azokon? Kitartás, hogy mást ne mondjak.  A futás jutalmaz is: napról napra javul a kondi, nő a táv vagy gyorsul az iram. Tényleg napról-napra!


6. Társaság
Idegenekkel találkozol? Kezdj beszélni a vádlifájásodról, amit az új futócipőd okoz, vagy csak flegmán vesd oda: "lassan mennem kell, ma még kikocogok a partra". Meglátod, hamar a horgodra akad egy-két látens futó kolléga. És az is hamar kiderül majd, hogy a táv és az idő tökmindegy. Nem vagyunk egyformák, és ez nem verseny.

Nekem rengeteg örömet adott és ad a futás, és ameddig a lábam bírja nem látom okát, hogy abbahagyjam.

A mai versenyen a Scientific American "Science Talk" podcastjait hallgattam végig, majd az utolsó 4 km-re kapcsoltam zenére. A rengeteg között nekem ezek okoznak adrenaline-rush-t vagy széles vigyort az arcomra:

Slipknot: Duality


The Clash: Rudie Can't Fail


PASO: Mo'Fyah

Slipknot: Spit it Out

Ska-P: Napa Es

Mano Negra: King Kong Five


És te futottál már a héten?

2012. október 22., hétfő

Amit mindig is tudni akartál a finn albérletekről

Kedves ismerős kérdez: - Hogy vagytok kint Finnországban? 
Erre én: - Köszönöm jól vagyunk! 
Ismerős döbbenten: Tényleg?

Nincs panaszra okunk, ezt már korábban is elmondtam. Az elmúlt hetekben-hónapokban azért sok minden történt, ezek között talán a lakáskeresés és költözés kötötte le a legtöbb energiánkat. Erről az alábbi dal jut az eszembe:

Bélát itt ne keressék, mert elköltözött rég,
új lakása tágasabb, s a kilátás is szép.
Úgy néz ki, egy jó darabig én leszek most itt,
hát ne zargassanak már fúrton fúrt a mindenit 
(GM49: Bélát itt ne keressék)

Félig kívülállóként lakást találni Helsinkiben és környékén nehéz, de nem lehetetlen. Úgy látom, hogy az albérleteket profi ingatlanos cégek adják ki, legalábbis abban az ár/méret/fekvés sávban, amiben mi keresgéltünk. Mi regisztráltunk a fontosabb szájtokra, beírtuk az igényeinket, és onnantól  naponta kaptuk az e-maileket, ha érkezett megfelelő hirdetés. 

A lakáskereső weboldalak (oikotie, és még sok itt) finn nyelven vannak, ezért nyelvtudás vagy olyannal bíró ismerős, minimum fordító programok nélkül nemigen boldogulunk.

A lakásokat nyílt napon nézhettük meg, de nem csak mi, hanem húsz-harminc másik érdeklődő is. Jól megnézhetted az ellenfeleket, magyarán. A szeánsz 15-20 percig tartott csupán, ezalatt felcsörtettünk a sokadik emeletre, körbenéztünk, megfogtuk Friidát, nehogy elvesszen, majd kitöltöttük a kikészített nyomtatványokat, ha tetszett a lakás. Kik vagytok, hol dolgoztok, mennyit kerestek, kisállat, dohányos és más káros dolgok tartoznak-e hozzátok?, ilyesmi. Ha szerencsés vagy, téged választanak a sok jelentkezőből. Naponta több ilyen is volt, ezért sokat autóztunk Észak-Helsinki és Espoo között. Sokat le is késtünk, tegyük hozzá gyorsan. Az öltönyös ügynök ugyanis nem vár, neki is sok lakást kell még bemutatni, szóval sok múlik öt percen. 

Magyarországi látogatásunk alkalmával szembesültünk vele, hogy kevés érdekesebb beszédtéma akad, mint a másik rezsije, fizetése, lakbére, netán törlesztőrészlete. Íme, itt vannak a fontosabb részletek.

Egy 55 - 80 nm-es lakás ára Helsinki külső (de nem a legkülsőbb) kerületeiben (pl. Herttoniemi, Viikki, Malmi, Myllypuro) 900 - 1200 Euró között van. Mit kapunk ezért? A lakások között sok az új, 5 évesnél nem régibb építésű. Linóleumpadló, sok ablak, téliesített erkény, jó szigetelés, beépített szekrények, elég nagy hűtő és mélyhűtő, villanytűzhely, ingyen (lassú) internet, olykor szauna is jár. A házakban lift, mosókonyha (mosó- és szárítógép, szárítószoba), kólön kerékpár- és babakocsitározó van. A mosószobát egy külön kulcs nyitja. Ez az "E-kulcs" (Emännänavaimet, kb. "Háztartási kulcs"). Több közeli blokkhoz egy központi szelektív hulladékgyűjtő tartozik. 

A rezsi lényegében a villanyszámla (kb. 110 Euro / 2 hónap, 60-70 nm lakás, 3 főre), a víz (havi 30 Euró átalány 3 főre) és a fedett parkoló 20 Euró / hó. Széles sávú internet 10 Euróért rendelhető az ingyenes helyett. Van, ahol ingyen wifi routert küldenek, máshol 30-40 Euróért rendelni kell, ha szükséges.

A parkolásért fizetni kell. A szabadtéri parkolás 10-15, fedett közös garázs 25 (2013 januártól 35) Euróba kerül. Ezek privát, számozott parkolóhelyek. Tartozik hozzájuk egy kulcsra zárható konnektor, ahonnan a motormelegítőt táplálhatjuk 0 fok alatti hidegben (azaz az év nagy részében). 

A beköltözés előtt szerződést kell aláírni a céggel, valamint 1 vagy 2 havi kauciót és az első havi lakbért utalni a számlájukra. Beköltözés után egy vastag paksamétát kapunk, amelyben részletesen leírják, mi hogyan működik. Egy átlagos fizetés nettóban valahol 1800 Euró körül kezdődik, ezért egy ilyen lakást jellemzően két keresetből lehet fenntartani.



Sok keresés és próbálkozás után megjött a szerencsénk és hetente kaptunk új ajánlatot. Így kezdtünk Espoo külső fertályáról minden ajánlattal egyel beljebb lépkedni, mígnem az utolsó ajánlattal szinte visszaérkeztünk oda, ahol korábban laktunk. Ez tök jó, el is fogadtuk végül. Új lakásunk, ahogy a költő is megénekelte, tágasabb, de a kilátás..nos, a kilátás legalábbis érdekes, ha szépnek nem is mondhatnók. Láttam csillagász távcsövet egy katalógusban, de talán anélkül is elmerülhetünk a szemközti ház lakóinak életében.

Ezúton is köszönet illeti a magyar és a finn családot, valamint kedves magyar szomszédainkat, akik segítettek a költözésben!

- Fogadjunk, hogy a libák már elmentek? Niina felnéz, valami sitcom megy. Nem fogad velem. Apámmal is fogadtam tavaly, hogy a Szúnyogszigeti étterem nyitva lesz, amikor éhesen keringtünk a Velencei-tó körül. Azóta sem látta a hat krémesét. Pedig kétszer is jártam Magyarországon azóta. 

Te is albérletben laksz még?


2012. szeptember 25., kedd

Let it grow! (on green roofs and their owners)

Pozor! Angol szöveg!
Ez a bejegyzést a World Design Capital 2012 Helsinki blogjára írtam 2012. szeptember 25.-én.


Let it grow!
Once an atheist writer was asked what he missed the most from his hometown? “Honestly? I’d like to hear the bells of our church, one more time!” so he said for great astonishment.
That story in the beginning was a total lie. I made it up. I only wanted to describe my personal experience how culture leaves a mark in human soul, regardless to what we know or believe. You will have a sense that this has little to do with anything that comes later, and you’ll be probably right.
There is one thing I strongly believe: in a city no un-used or irrelevant object can survive a longer period. A building must be useful or bear artistic and/or historical values or be useful anyhow. If it fails to possess any of those features, it will be inevitably  destroyed and give way to a new important and useful building. A city has a limited space to build, and development takes its toll from the green areas more often than not. Interestingly, everybody wants to live close to any green areas, so the city must provide new green spaces to improve life qualities of the citizens. Take this: Establishing a flowery meadow to the densest urban area, without the slightest interference in anyone’s life? Now, that would be genius – And that is a green roof!
(We should not forget, that a green roof will never completely replace any of those habitats destroyed by urban development!)
Did you know how green roofs provide services (to You, too!) by noise attenuation, storm-water retention and so many other ways? No? No worries. It is enough that they are nice, so people easily accept them in their neighborhood. Green roofs are common elements of the urban landscape and a subject to human beliefs as well.

Prefabricated green roof mats waiting for the workers in Fabianikatu, Helsinki
We, I reckon along with you Kind Reader, believe that green roofs are good. In fact, our belief is so strong that it is almost knowledge. We can tell it by the eye. Visual perception of green roofs is generally positive, so, for some reasons, noone really needs scientific literature to confirm it. So, let’s get one of those good roofs, and see what happens?
Shades of green
Really, what happens? It is a living system, so do not expect it to stay there without any change. I’d say the daily, seasonal and annual change of green roof biota (everything living) is one of the most interesting feature in this issue. For a rather sensitive owner, however, this may be a true nightmare. Some plants disappear, some other plants come by the wind.

 After six years the planted vegetation and elaborate design is hardly visible. (Central Library, Minneapolis)


The native prairie plant outcompetes the planted sedum on the irrigated roof. (Central Libary, Minneapolis)
Wild flowers, mosses and even trees start to grow on the new roof. Moreover, these newcomers spread all over, and after a few years there are only traces from the original (planted) vegetation. If mosses take over, then that is a serious message everyone should listen to: the roof is probably shaded from the Sun, it is too wet, but the soil is too shallow. This combination of relative darkness, high humidity and thin soil offers perfect habitat for mosses, instead of the planted Sedums and other rocky meadow plants highly adopted to dry and sunny habitats. Yep, nature rules. And moss mats do look pretty nice, though.
Relating quote: “Here in Mojave desert animals had millions of years to adapt to the harsh environment. But the lizard – he’s goig to die.” (Rango, 2011)
Sisyphus on the roof
Because we all love quotes from old Greeks, let’s see this one from Diogenes Laertius: “There is nothing permanent except change.”
Here we go again. What happens if a given roof owner thinks that the newly built, rather pricey green roof is just another product, like a doorknob? In some cases in both Europe and the United States the owners demand regular maintanence from the builder to keep plant species number(species diversity) where they started in the beginning. Especially when the owner explicitly orders to exclude yellow plants, as those attract bees (Don’t laugh, it has happened in Denmark). Make no mistake, the owner has all the right to do whatever (s)he likes and can on the roof within the frames of law.
Still, the practice of manually steering the biota on a green roof seems to be extremely sillyexpensive and time consuming, and all in all, hardly sustainable.
But wait a minute! Would such green roof owners change their way of thinking if somebody told them a story on conservation values, ecosystem functioning and the likes? There is a research on this topic within our group, I can’t wait to hear their results.
What I mean is for instance, telling the owners that their brand new roof has all the potential to host some local plants and animals suffering from habitat loss? Would they refuse to keep the newcomer plants afterwards?
Yes, conservation can be VERY local, you don’t always have to seek distant lands to save something. Simply put, let nature follow its course and interfere only when necessary. Tree seedlings can harm the roof with their roots, so no question why trees must go. On the other hand, the immigrating herbs and mosses will be quite a look at!
Plug-plant placed in green roof substrate to follow its survival (IKANO, Vantaa). Photo: N. Ala-Fossi

Experimental design on the roof: stripe represent different soil mixes, vegetations and treatments. Photo: N. Ala-Fossi
There are currently several experiments on native plants. The researchers try to find the secrets of the successful establishment of a number of native plant species under various roof conditions. Visible hints of the research can be found on roofs of Helsinki University buildings Exactum and Fabianikatu 26, but the enormous green-red experimental roof at Vantaa Porttipuisto will surely stick out from the boring urban setting.
We believe that roofs are good, but we know that we can make them even better.
Do we need a better ending for this post?

Below the closing song from Dr Seuss' Lorax "Let it grow".



2012. augusztus 30., csütörtök

You build it...


You build it…

(a cikket a Helsinki World Design Capital 2012 blogjára írtam 2012 augusztus 29.-én)
…and the zoologists will come. As the quote goes ”You build it, and they will come (1)” it’s not difficult to picture the scene of a newly built green roof, where three fully equipped biologists pop up from nowhere, even before the animals could find it. 
There is always something moving about finishing a work that kept you busy for a period of time. No doubt, it is even more moving when we translate our work into numbers. Last year we only told a story. Now we provide the research frame and a short list just to sum up the season:
Problem: Surface of urban green roofs increases each year, but our knowledge of their role on local animal diversity is far from satisfactory. Yes, we assume these roofs are “important”, but it’s unclear why, and how important they are in Finland? 
Goal: Discovering the current fauna of vegetated roofs of similar age in Helsinki-Vantaa area, reveal conservation values and potential threats (alien/invasive species), as well as the main drivers of invertebrate community compositions.
Methods: Vacuum insect collector (DVac122) and colour pan traps, so we don’t harm the roof material.
Who: Ferenc Vilisics PhD, Kukka Kyrö, PhD student, Henri Järvisalo summer intern, and Susanna Lehvävirta, principal of the “Fifth Dimension” research programme.
When: May-August 2012

Emptying the sample mesh bag of the DVac
The numbers (without mentioning the endless list of meetings, consultations and informal chats):
- Visited 21 roofs in 10 addresses,
- Visited each roof 4 times between May and August.
- Driven cc. 600 km by car, used cc. 42 l of gasoline.
- Spent roughly 20 full days on the roofs, and devoting cc. 380 man-hour for the task.
- Collected cc. 1080 DVac samples, operated DVac for cc. 500 minutes (8h 30mins).
- Used cc. 20 rolls of 3–5L plastic bags and 4 liters of gasoline for DVac-ing.
- The team members have climbed the ladders cc. 130 times altogether.
- Injuries: zero, but ripped one trousers.
The work went as it has been planned without any major events. After a somewhat shaky start on a cold and windy day of May, we could eventually develop our routine enabling us great efficiency and made each move predictable.
“Louie, I think this is the beginning of a beautiful friendship”(2). Yes, indeed. The vacuuming is just the beginning of a long bitter-sweet assignment in the lab, selecting all the bugs from 1080 samples. One average sample contains over 100 microscopic mites, springtails and thripses, but samples with 500 specimens aren’t rare either.
Personal notes
I am not a particularly brave person, but for most people – perhaps - a green roof research may relate to courage. I have a good deal of acrophobia (horror of height), plus allergic to bee sting. Courage, however, is not the most important feature one needs in the pursuit of better understanding urban green roof ecology. It’s more like curiosity.
Curiosity overcomes impossible conditions – evidence provided by generations of students and supervisors working in the field and labs 24/7 just to get answer to even the most obvious questions.
When you watch a popular science channel, you may see a random rainforest with a commentary“there are 122 tree species in this mountain forest in Honduras”. We may overlook it, but somebody had to climb up there and count those trees.
In our case, curiosity is required to spend a summer on roofs possessing so obvious handicaps: height, exposure to sun and wind, hard to reach with heavy equipments, not mentioning the various interactions with roof owners and managers who guard the gates of urban green roofs.
We believe it is cool to occupy ourselves with vacuuming bugs on green roofs. So, time to time we will return and give a better insight into our work.
Citation 1: the movie “Field of Dreams”, directed by Phil Alden Robinson, 1989
Citation 2: the movie “Casablanca”, directed by Mihály Kertész, 1942

2012. augusztus 23., csütörtök

Gyereksör

Leányunk nem kisbaba már. Erre minden nap többször is emlékeztet minket. Koordináta rendszerében most kezd megszilárdulni sok olyan fogalom, ami nekünk fölnőtteknek nem is kérdés. Ki a nagy és ki a kicsi? Ki az öreg és ki a fiatal?

Megtanultam, hogy mindent magára vonatkoztat és magához viszonyít. Ha kérdezi, "nagy vagy?" akkor azt önmagához képest érti. A beszélgetések finn-magyar kevert nyelven zajlanak. (Tykkätkö sinä siitä sörtä? Onko se rendőrbácsi kiltti?, stb). A "De" egyenértékű az igennel. 




Hallgassunk bele a végtelen beszédfolyamba egy random ponton, legyen ez péntek reggel nyolc órakor. 

Friida: - Apa nagy? 
Én: - Igen. 
F: - És Friida? 
- Friida kicsi. 
F: - Igen. De Friida egy kicsit nagy is. Két éves!
- Három. Háromszáz!
F: - Nem, három! Apa nagy? 
- Igen. 
F: - Friida is nagy, és akkor ihat sört...Te szereted a sört? 
- Igen. De neked nem ízlene, és nem is ihatsz olyat. 
F: - Miért? 
- Mert keserű. És alkohol van benne, amitől beteg leszel, apát pedig börtönbe viszik, mert sört adott neked.
F: - A rendőrbácsik? 
- Igen. 
F: - A rendőrbácsi kedves? 
- Igen, ő kedves. 
F: - Én szeretem a rendőrbácsit! Majd eljön ide az autójával nénónénó
- Nem jön ide, mert nem adok neked sört. 
F: - De. Gyereksört. 
- Nincsen gyereksör. Adok neked kakaót. 
F: - Kávét. 
- Jó, nevezzük kávénak. 
F: - Friida szereti a kávét. Apa is szereti a kávét. Te most Feri papa vagy? 
- Nem.
F: - De, beszélj Feri papa!
- Na jó. Hóhó, hűvee pejvee, én vagyok a Feri papa, nézd milyen bajuszom van! Hol van ez a Friduska? Szeretsz úszni? Majd megtanítalak. Hú, de megéheztem! Akkorát szaunáztam, hogy...! Oké, ennyi elég lesz.
F: - (vigyorog) Beszélj még. Te vagy Feri papa? 
- Én a Feri apa vagyok. Vigyázz, levered a kakaót!
F: - Kávét. Nem piszkoltam össze az asztalt. Friida ügyes! 
- Töröld meg a szádat. 
F: - Konyharuhával. Egyedül!
- Kérsz még enni vagy inni? 
F: - Nemnem! 
- Akkor mehetsz mosakodni és pisilni.
F: - Friida már pisilt a bilibe. 
- Mikor? 
F: - Holnap.
- ....
F: - Én már nem kérem ezt a joghurtot. 
- Semmi baj, ettél már eleget. Mehetsz.
F: - Apa jó! 
- Köszönöm, kedves vagy, hogy ezt mondod. Anya is jó. 
(vigyázz, leesel a székről, rendesen mássz le róla!..ez nem vicces)
- ....és Ági mama és Feri papa is. 
F: - Én szeretem a Feri papát! Ő a kedvenc nagypapám. 
- Seppo papa is jó, nem? 
F: - De. Seppo papa a kedvenc nagypapám. 
- Feri papa nemsokára idejön majd repülőgéppel... 
F: -...és leszáll így zzzsíííí sssszzss! 
- Igen, és eljön ide hozzánk.  
F: - És itt fog aludni...És nem megy innen el soha többé.
- Igen, ott fog aludni a kanapén.  
F: - Ott? 
- Igen. De csak négy napig, utána visszamegy Székesfehérvárra Ági mamához. 
F: - Uszodába? 
- Biztos uszodába is megy majd. Meg szaunába is. 
F: - Friida nem akar szaunába menni.
- Múltkor még szerettél, amikor együtt voltunk. Amikor elhoztad Trinci bácsit (G.I. Joe katona, Friida adott nevet neki) és kitakarítottál a zuhanyzóban a Múminos törülköződdel. 
F: - Én nem akarok szaunába. 
- ...menni. Értem, nem kell neked.
F: - Friida kicsit éhes. Friidának szép, gömbölyű hasa van. Apának is szép, gömbölyű hasa van. Apa bácsi?
- Igen, bácsi vagyok. 
F: - Neeehem! Apa nem bácsi! 
- Hát micsoda? Néni?
F:  -Nem, apa Feri apa. 
- De apa is bácsi. 
F: - Friida is bácsi.....Neeem is! (nevetgél) Friida kislány vagyok! Naaagy kislány! Nem vagyok baba. A babák így beszélnek oáá oáá, és az anyukájuk melléből esznek tejet, de Friida nem! 
- Nem, te már nagylány vagy. És nem is kell már pelenka neked. És beszélni is tudsz. 
F: - Meg ugrálni is! Brekk brekk brekk! És iskolába járok!...Neeheem is! :)
- Óvodába. 
F: - Nem megyünk holnap óvodába? 
- Nem, holnap hétvége. 
F: - (örömtáncot lejt) Jesszhurrá, jesszhurrá! Nem megyek óvodába, jesszhurrá! 
- De ma mennünk kell, kezdj el öltözni lassan. Kell bugyi. 
F: - Nem ment pisi a bugyogóba! Friida már nagylány.
- Ügyes voltál. Húzd fel ezt. Hűvös van, melegen kell öltözni. Keressünk egy erősebb nadrágot.
F: - Neeeem akarok nadrágot! (érthetetlenül sikoltozik, földön vonaglik)
- Jó, szoknya is lehet. Keresünk egy szép szoknyát, de kell alá pitkikszet (angolul: leggings, magyarul nem is tudom). Megmutathatod milyen szép szoknyád van. Anya pedig csinál neked szép frizurát.  
F: - Apa. 
- Nem, apa nem tudja, hogy kell a hajcsatokat használni. Félek, hogy meghúzom a hajad. Na, már készen is vagyunk. 
F: - Apa egyedül felöltöztetett engem!
- Kell még rád zokni. Vedd fel egyedül.
F: - Nem tudom...

...és így tovább.





Finnisztán a Facebookon is! Gyere, és nézz még több finn dolgot, ha ennyi nem lenne elég!