Írta: Tracey Harrington McCoy, Newsweek 2013. 10. 14-21.
Szoptatós mamák maffiája
Ha valakit bosszantanak a látszólag ártalmatlan fotók és írások, vajon mi történik akkor ha a bejegyzések (azaz a bejegyzők) egy témát erőszakosan igyekeznek lenyomni a torkunkon? Lett légyen szó akár a szoptatás előnyeiről, a magántanulókról, az aludni tanulásról vagy az oltásokról, az anyák egy növekvő csoportja használja a közösségi médiát arra, hogy hitvallásukat terjessze. A Facebook pedig tökéletes eszköz arra, hogy a felhasználók követhessenek egy beszélgetést, csak hogy a megfelelő pillanatban, kimeresztett karmokkal lecsaphassanak."Egy barátom a minap osztott meg egy kérdést babák alvásával kapcsolatban, mert a 'bemenni vagy nem bemenni a sírós babához?' kérdésben szeretett volna tanácsot kérni", mondja egy virginiai anya. "Én leírtam neki, hogy nekünk mi működött. Erre valaki szinte azonnal riposztozott, hogy a babák agya megsérül, ha sokat hagyjuk sírni őket. Jajj!"
Jen Johnston két gyereket nevel Észak-Virginiában, és ő is emlékszik hasonló esetre. "Nemrég láttam egy beszélgetést az oltás szükségességéről, amelyben az anyukák teljességgel elítélőek és rosszindulatúak voltak. A "vita" folyamán egy anya egy kanyarós baba képét kommentálta, mondván a gyerek úgy fest, mint egy zsiráf. Ez most komoly? Most már beteg csecsemőkön is viccelődünk?"
Nagyon valószínűtlen, hogy egy anya nyílt színen bántson meg egy másikat. Ha az illető csupán egy a sok "ismerős" közül a neten, akkor a szabályok is megváltoznak. "Amikor a fiammal voltam terhes, a Facebookon tettem egy megjegyzést arrról, hogy jó lenne visszamenni dolgozni. Erre valaki arról kezdett lamentálni, hogy mekkora szégyen már, hogy a fiamnak majd oviba kell járnia, ehelyett hagyjam ott az állásomat és maradjak inkább otthon." emlékezik Carolyn McCoy, aki ügyvédasszisztens és anya egyben. "Ez a megjegyzés nagyon zavaró volt és bűntudatom is volt. Egy pillanatra el is játszottam a gondolattal, hogy otthon maradok. Nem tettem. Őszintén szólva, nem voltunk olyan viszonyban, hogy pont az illető tanácsára lettem volna rászorulva."
 |
| FREEDOM! |
Az UrbanBaby egy olyan honlap, ahol az anyai versengés és nyílt megszégyenítés a jómodor határait súrolja (és azon sokszor túl is megy), ráadásul anonim. Az ismerősök, barátok és privát csoportok megteremtik a Facebook látszólagos bensőséges világát, amely udvarias úrihölgyek szalonjának tűnhet ahhoz, hogy erős kritikát fogalmazhassunk meg általa és rajta. Sajos, a helyzet nem így áll.
Sok anyuka kényszeresen henceg a gyerekeivel és osztja az észt gyereknevelési módszereiről, de a Facebook mindehhez sokkal rosszabb környezetet biztosít. Itt nincs szűrő, nincsenek szabályok és az egésznek nincsen előzménye sem, amiből okulhatnánk. A szoptatásról vagy az oltásokról erős véleménnyel rendelkező anyáknak korábban szinte semmilyen esélye nem volt arra, hogy igazukat széles körben terjeszthessék. "Egy anya, aki állandóan az oltás ellen papol, állandóan a témával kapcsolatos cikkeket posztol, és ezzel állandó vitákat szít.", mondja egy anya New Jersey-ből.
Egy másik anya San Francisco-ból bevallotta "bűnét", mert ő is egyike azon anyáknak, akik erős véleménnyel osztják az észt. "Rengeteg olyan bejegyzést olvasok, amely leginkább ez üzeni 'Én mindent tudok, mert van gyerekem!' És tudom, hogy ezt is gondolják, mert én magam is egyike vagyok azon nőknek, akik ilyesmiket írogatnak."
Van-e élet a Facebookon túl?
Dr. Goal Auzeen Saedi, a Millenial Media nevű blog egyik szerzője, fontosnak tartja, hogy mindent tegyünk megfelelő nézőpontba. "Mindig emlékezzünk, hogy csakúgy mint a tévében, a Facebookon semi mindig a valóságot látjuk. Senkinek nincs tökéletes élete. Minél inkább igyekszik valaki a tökéletes életét bizonygatni, az annál inkább gyanúsabb, hogy annak az ellenkezője lesz igaz. Az anyáknak is fontos tenni egy lépést a Facebooktól és átértékelni a közösségi médiát."
Sok anya azonban nem szeretne hátralépni, hanem egyenesen szabadulni akar a kelepcéből. "Töröltem magam a Facebookról.", ujjong egy gyerekeit otthon nevelő anya Texasból. "Gyűlöltem ezt a 'Kövessük együtt Jones-ékat!' hangulatot, ami ott uralkodott."
Nem mindenki áll készen és nem mindenki képes arra, hogy teljesen levágja magát a FB köldökzsinórjáról. Egy anyának csupán arra volt szüksége, hogy kezébe vegye az irányítást és elhallgattassa a hencegőket és okoskodókat. "Egy éve nagytakarítást végeztem, és csak azokat hagytam meg, akik tényleg jó barátok vagy ismerősök, akikkel valós kapcsolatot ápolok", mondja. "Rájöttem, hogy állandóan morgok a Facebook miatt, amit aztán átállítottam úgy, hogy ezentúl jobban szolgálja az én igényeimet."
Egyre több anya ad magának Facebook-mentes "szabadságot". "Amikor a fiam hat hónapos lett, én is egy hat hónapos FB szünet mellett döntöttem", mondja Christina Miller Floridából. "Ez amolyan megtisztulásféle volt. A férjem szerint nagyon megváltozott a viselkedésem ezután. Nem vitás, azóta azt kívánja, hogy bárcsak újra tenném!"
Még a mama-blogger Melton is kivett egy kis Facebook-szabadságot, és blogja, a 100,000 követőt magáénak tudható Momastery blog is parkolópályára került erre az időre. Ezalatt arra is rájött, hogy a FB milyen boldogtalanná tette néhanapján. "Felhívtam a nővéremet és azt mondtam neki, hogy "Törlöm magam a Facebookról, mert nem használom helyesen. Akár akarom, akár nem, mindig ott kötök ki, hogy összehasonlítgatom magamat másokkal" És erre a nővérem csak annyit mondott: "Éppenséggel pont arra használod, amire kitalálták. Emlékszel még, hogy ezt pár főiskolás srác készítette arra, hogy eldöntsék, melyik csaj volt a dögösebb?" Melton egy pillanatra elgondolkodik. "Aha, tényleg. Húha. A Facebook eredete tényleg elég idegesítő és bántó, ha belegondolsz."
És az méginkább idegesítő, hogy mi ma is pont arra használjuk, amire kitalálták: összehasonlítgatni."
Na, ez kész is, Megyek, gyoorsan megosztom ezt a Facebookon! hahaha
