2012. február 9., csütörtök

Én egy mandarin vagyok!

"A kistücsök nagyon megörült a kincsnek, amit a Félelmetes Kígyókirály fészkében talált. Nem nyúlt az aranyhoz, inkább felhívta az illetékes hivatalt. A régészek azonnal a helyi múzeumba szállították a leleteket....zzzzz" Az esti mese utolsó mondatai, mielőtt elaludtam volna.
Ez a bejegyzés a gyerekről szól. Valahogy ez most nehézkesen indul, talán mert oda kell figyelni az ilyen témánál. Azért mégsem mindegy, hogy mit és hogyan mondok róla. Csak pár dolgot érintek itt, mert egyszer be kellene fejezni a bejegyzést. 

Nézem Friidát, hallgatom a végtelen beszédfolyamot ami árad belőle és csak ennyi jut eszembe: "Jéé!". Jé, mikor tanult meg így beszélni ("Apa, mit kiabálsz te itt?")? Jé, mióta nem kell neki az etetőszék? Jé, ez a gyerek két nyelven beszél - egyszerre! ("Pucoljunk perunát!"). 

Zene, tánc
Gyermekünk nem kisbaba már. Már nem háton fekszik, hanem fut. A zenére nem csak felderül, hanem konkrétan táncot lejt rá. Táncolni azonban csak pörgős szoknyában, lepkeszárnyakkal a hátán tud. Persze, ha ő táncol, akkor táncolni kell mindenkinek. Ez jó, mert kimozdít minket a  vacsora utáni apátiából. 

Zenei érdeklődése mindenre kiterjed, ami ritmusos és/vagy klipjében táncosok vannak, esetleg élő koncert. Meggyőződésem, hogy lányunk nem fog megállni a fejlődésben ha néha mást is kap, mint Gryllusz Vilmost meg Alma Együttest. Az élet elviselhetőbb akkor, ha a szülő egy kicsit a saját ízlését is gyakorolhatja a gyereken. Ez nálunk bevált. Íme néhány dolog, amely kiemelkedő sikert ér el lányunknál:  

- Klasszikus zenei koncert, lehetőleg dübörgő üstdobokkal és kürtökkel (pl. id. J. Strauss: Radetzky-induló és Imígyen szóla Zarathustra, Bevezetés; ifj. J. Strauss: Kék Duna keringő, L. van Beethoven: 9. sz., 2. tétel). Itt kiemelném a bécsi újévi koncertet, amelynek videóit, főleg a balett-táncosok miatt, Friida a végtelenségig tudja nézni és hallgatni. 


Az év extrémsportolója, S. Alfonz a tibeti Halállavinák Völgyében basszus-üstdobon szólózik, miközben beszól a jetinek (kreten.hu) 

- Pop és rock. Nem árt egyik sem. A 2007-es Madonna feat. Gogol Bordello "La Isla Bonita" koncertfelvételt kétszer is végig kellett táncolnunk a minap. A rock és metálbandák, pl. Guns n' Roses, AC/DC, Slipknot és társaik (összefoglaló néven a "hosszú hajú bácsik") csodálatot váltanak ki Friidából, főleg az élő koncertes klipek. 
 - Latin (pl. Manu Chao, Ojos de Brujo) és jamaikai eredetű (ska, reggae) zenék, nyilván az ugrálósabb számok. 
- Mesék betétdalai. Gyermekünk hónapok óta a "Rio" című papagájos, valamit a Cars2 (Verdák2) rajzfilmek hatása alatt áll. A "Rio" Friidától a "Néni sír" nevet kapta, mivel egy sírós jelenet láthatóan megragadt számára.    Kezd lejönni a Mikulás/Karácsony/manók témáról, bár titkon még lappang a rajongás a Télapó iránt.

Mindezt csak a példa kedvéért írtam le. Bárhol, bámilyen zene van, Friida táncolni fog. December elején elmentünk egy bárba, ahol "péntekenként szabad a színpad", tehát bárki felléphet a saját szerzeményeivel, ingyen. Friida "keresztanyja" adott elő pár dalt, majd utána sok-sok költő következett (köztük egy Occupy Wall Street szónok is, aki elég hatásos volt). A kétéves gyerekek között rendezett "Ki a nagyobb hippi?" verseny győztese Friida lett. Ő ugyanis nemcsak Maire-Irene dalaira táncolt, hanem a fűzfapoéták verseire is rázta!

Evés, ivás, főzés
Túl vagyunk az anyatejen és pépevésen: azt kéri amit mi eszünk. Sőt: meg is főzi! Először decemberben főztünk együtt, amíg Niina kórházban volt.

Precíz krumplipucolás
Azt megelőzően is segített a konyhában (pl. palacsintasütés körüli maszatolás), de ez most egy másik kategória. Friida figyel, kérdez ("Mit teszünk bele még?"), és tudja, hogy mi történik. Két hete, hogy megtanult krumplit, répát pucolni a hámozóval, így - talán először igazán - segíteni tud a konyhában. A fűszerek közül ismeri a paprikát, borsot, rozmaringot, az erős fűszereket szereti(-né) kanálról nyalogatni.

- Én egy mandarin vagyok!- Rozmaring, ugye? - De!
***
- A paprika finom! Väkevä - Aha. A paprika erős. Finom? - Igen. Vähä' pahaa! ("kicsit rossz")
Mi sokat főzünk otthon, főleg friss hozzávalókból. 
Ez egy magyar olvasónak talán nem is kérdéses (vágj apróra egy fej hagymát, zsiradékon párold, dobj rá pirospaprikát és kockára vágott húst, só, bors, öntsd föl kicsit, esetleg csinálj tejfölös habarást kis liszttel és már majdnem kész a kaja), de itt ez nem olyan egyértelmű.

A boltok tele vannak félkész termékekkel, pl. előre pácolt húsokkal, szósz-porokkal, ipari húskészítményekkel (finn sütőkolbász és társai) és import csomagolt zöldségekkel (3 db paprika 2.5 Euro). Nincs hentes és nincs zöldséges sem. Van azonban más! 


Ha már adott, akkor élünk a lehetőséggel: bio- és Fair Trade árukból próbálunk választani, amelyek szinte minden termékcsoportban elérhetők. A dologban az a jó, hogy az amúgy is magas árak mellett nincs óriási különbség a "hagyományos" és a bio dolgok árai között.
Friida az óvodai ebéd klasszikus finn ételeiből rendszerint két adaggal megeszik, hozzá rozskenyeret, kefirt/tejet és valami édességet, gyümölcsöt a végén. Mégis, amikor megkérdezem, hogy hol jobb az étel, akkor nagy örömömre azt mondja: itthon jobb! Ha halat vagy csirkét lát, már nemcsak a hangját/viselkedését utánozza, hanem hozzáteszi: "Saa maistaa!" azaz "Meg szabad kóstolni!", esetleg: "A hal/csirke finom!".  Azt is tudja már, hogy mi az a csoki, fagyi és reggelente rágót akar a szájába (és nem csokit vagy fagyit, hoppá!).

Ruha, egyéb
Gyermekünk nem kisbaba már. Ruházata kezd normalizálódni: bodi(y?)t csak pizsamaként hord, és már rég nem kell állandóan sapka a fejére. Szoknyát és hajgumit kér reggelente. Szokásai vannak és elképzelései. Van annyi élettapasztalata, hogy tudja, hol jó lenni és hol kevésbé? Szeret otthon lenni, és óvoda után nemigen akar még egyszer kimenni a fagyba. Szeret étterembe járni, mert tudja, hogy lesz ott játszósarok is. 
A rajz, írás és olvasás. Friida elsőszámú elfoglaltságai. Nem akarom ragozni: naponta több oldalt "teleír" EKG-szerű cikk-cakkokkal, amely levelek rendszerint valamelyik nagyszülő számára íródnak. A rajzolás kezd irányított lenni: gombát, kukacot/kígyót/kolbászt, medúzát, arcot, halat már akaratlagosan rajzol. Én csak lesek. ("Jé, stb stb")  


Friida: Nem szabad álomport enni. Az ROSSZ! ("Ei saa syödä unihiekkaa. Se on PAHAA")
Mi (nevetés után): Álomport tényleg nem szabad enni, Friida!
F. (csakazértisellentmond): Egy kicsit szabad enni!

Kép: wulffmorgenthaler.com

1 megjegyzés:

  1. Egyből kiszúrtam a Kistücsköt :), a Vakond tényleg elég unalmas hangzású... kb 1,5 perc után kinyomja a tvt. Jó 5let a krumplipucolás, nem gondoltam, hogy már esedékes. Majd kipróbálom :))

    VálaszTörlés