Kirándulás Helsinkiben: A legmenőbb tetőkert

Finnországi munkáim jellegéből adódik, hogy a fővárosi agglomerációban napi rendszerességgel van szerencsém új helyekre jutni, ezáltal az itteni természetes és épített környezetről mára elég részletes képpel rendelkezem. Ebben a sorozatban szeretnék ebből megosztani. A tervezett részek érintik a városi erdőket, a tetőkertek és zöldtetők világát, a közösségi kerteket és városi méhészetet, de látogatást teszünk a finn panelrengetegbe, valamint a főváros jó és rosszhírű városrészeibe is. Képes riportjaim első fejezete a helsinki Teurastamo, azaz Vágóhíd volt, ma pedig a főváros egy rejtett kertjébe látogatunk, amelyet egy tetőteraszon létesítettek!

A helsinki Kaapelitehdas (Kábelgyár) már önmagában egy varázslatos hely. A helsinki Fotómúzeum és a Francia Intézet mellett működő rengeteg kisebb-nagyobb galéria és műhely pezsgése már az utcán érződik.

Ahogy a belső udvaron a B és C bejáratok felé sétálunk, a kolosszális épületegyüttes nyomasztóan tornyosul a fejünk fölé. Ott, valahol a magasban építette Angela Oker-Blom művésznő Finnország legmagasabban fekvő tetőkertjét, amely pályázhatna a legszebb panorámára is. Körbetekintve a város, és annak szerves része, a tenger tölti be a panorámát.

A kilencedik szintről festői látvány tárul elénk: a Nyugati Kikötő, környező beépített és vadon hagyott szigetek, Espoo házai és hajók, hajók körös-körül!

2013

A fehér láda a kaptár (2013, Niina Ala-Fossi)

Angela egyebek mellett a megújuló energiaforrások és a környezetvédelem elkötelezett híve. A sors fintora, hogy 8. emeleti stúdiója éppen a Helsingin Energia (villamosművek) salmisaari-i hőerőművére tekint, amely cég - Angela szerint - a finn atomenergia-lobbi egyik melegágya.

A kert idén már harmadik éve sok-sok önkéntes munkaórából és minimális összegű, főleg természetbeni támogatásokból épült/épül. A támogatók között a Helsinki Slow Food mozgalom is felsorakozott, amelynek ma délutáni összejövetelén a tagok csalános pitét, csalánteát és Niina rebarbarás-túrós pitéjét kóstolhatták.

A kezdetekben a kert "anyja" járt ki gondozni a ládákat, majd az egyetemről érkeztek hallgatók szakdolgozati téma után szaglászva. Idén a koncepció letisztult, és elsősorban a kultúrcentrum dolgozóinak biztosít kikapcsolódást. Egyének, párok kaphatnak saját "parcellát" a tetőn, amelyen azt termelnek, amit akarnak. Hasonló a helyzet a NOKIA (jó-jó, Microsoft...) espoo-i székházának tetőteraszán, amelyen 40 termelői láda áll a szorgos irodai munakerő rendelkezésére.

A parcellákban jellemzően krumpli, retek-, és hagymafélék, oregánó és kakukkfű terem, de ennél jóval többféle termény található a kertben. A kert tavaly még egy méhkaptárnak is otthont adott!

Tetszett? Kövesd a Finnisztánt a Facebookon, oda minden nap írok! 

Tökéletes nap

Leányunk nem kisbaba már. Leányunk dacos. Dacoskodik. Aztán hisztizik. Hisztizünk.

Akinek nincs dacos vagy akármilyen gyereke, az nem tudja milyen ez. Nem kell ciccegni, tényleg nem. Ez van.

Segítség, hétvége!
Hétvégén felkelni, elindulni, tenni-venni, jobbnál-jobb programokat csinálni? Igen! Csakhogy... Nem is emlékszem milyen az, mikor egy hétvége úgy suhan el, szinte észrevétlenül, hogy a szülők akarata/vágyai és hétvégére kiötlött tervei illeszkedtek a gyermek vágyainak és nem-vágyainak kusza gombolyagával. Noszogatás/érvelés/könyörgés/mérgeskedés (részünkről) és hiszti (az ő részéről) ezért mindennapos sport nálunk. Ez rányomja a bélyegét a nap további részeire is.

Egy jellemző példa. Reggel, derűs hangulatban teszek-veszek a konyhában. Leányom felébredt, szó nélkül a konyhaszékre telepszik.

- Jó reggelt kislány, adok reggelit! Hogy aludtál?
A gyerek dúl-fúl. - Azt akarom, hogy MOST legyen születésnapom!

Hát ez meg mi? Innentől lehet bármit mondani, a reggel szinte biztosan elveszett. A tökéletes nap tehát nem valami óriási lottónyeremény, hanem egy olyan tevékeny nap, amikor a család összes tagja, reggeltől estig jól van.

Mielőtt valaki szóra nyitná a száját, hogy "dehát értelmes programmal, jó szülői példával stb.." - mi igyekszünk, komolyan! És láss csodát! A mi tökéletes napunk tegnap (vasárnap) volt, amikor gyermek időhúzó taktikája helyett (napi több órásnak érzem ezt a "programot", ha elég fáradtak vagyunk ahhoz, hogy csak ímmel-ámmal álljunk ellent) családi programok sorozatát hoztuk össze, amelyeket közös egyetértésben terveltünk ki.

A titok
Rájöttem. A titok nyitja a korai indulás, lehetőleg 10 előtt. Ha ez nem sikerül, én is és a gyerek anyja is növekvő frusztrációval nézzük, ahogy kipereg az idő az ujjaink között. A hétvége lassan elszalad, a gyerek még mindig félig pizamában - félig utcai ruhában szedi módszeresen darabokra a lakást, kezdve a hűtőmágnesekkel a saját ruhatárával bezárólag (a legalsó ruhát kihúzza mire a rá tornyozott méteres ruhahegy kidől a padlóra). A feszültség nő, mert nem tudunk másra gondolni, csak arra, hogy a "pihenésre" kiszabott napok a legfárasztóbbak, és bárcsak hétköznap jönne, mert hiába a jó terv ("menjünk kirándulni/kertészkedni/le a játszótérre"/stb.), ha a fél vasárnap arra megy el, hogy a gyereket kergetem, és ezredszer kérem, hogy menjen vécére, de a füle botját sem mozdítja.


Mert neki más tervei vannak.
Álljon itten egy példa leányunk tegnapi monológjáról. Ebben azt mesélte el, hogy mi minden szeretne du. 5 és alvás közé besűríteni. Az ő tökéletes napja.

- (...) Menjünk el uszodába, ahol először a gyerekmedencébe megyünk, aztán a nagyba, aztán csúszunk az óriáscsúszdán, aztán a másik medencébe is bemegyünk, ahol azt játsszuk, hogy te vagy a katona és meg a kisegér, aminek élesek a fogai és mérges a harapása. Te pedig soha nem halsz meg és nem is fáj, ha a mérges teknősbéka megharap! És azután menjünk a büfébe, ahol együnk egy fánkot, a rózsaszín tetejűt. Aztán ehetünk hamburgert. Aztán mehetünk a tengerhez fürdeni. Aztán megmutatom, milyen jól tudok már korcsolyázni. Aztán vigyél el engem focizni, ahol majd bemutatnak a többi kisgyereknek, hogy "ez itt Friida", és megkérdezik, hogy "te erős vagy?" és megmutatom, hogy gyorsan futok, és majd aranyérmet akasztanak a nyakamba.  Aztán csináljunk "karkkipäivä-t" (azaz "édességnap", amikor a gyerekeknek szabad tömni magukat cukorkákkal), amikor rengeteg-rengetegféle karkkkit (itt: gumicukrot) és kekszet és csipszet és pokkornit (popcorn) veszünk. Aztán játszhatok az Angry Birds-sel, de te is játszhatsz, mert a nehéz pályákat nem tudom. A telefonodra tegyél új Angry Birds játékot, aztán azzal is játszhatok. Aztán nézhetek Pikku Kakkonent (a finn közszolgálati YLE2 napi egyórás gyerekműsora), utána pedig Spongya Bobot, pónit (Én kicsi pónim) és valami hosszú mesét, mondjuk azt, amiben óriási ételek esnek az égből ("Cloudy with a chance of meatballs"). Aztán veszünk nekem ajándékokat, de te is kaphatsz egy BMW-t meg én is kaphatok egyet. Aztán rendezünk egy bulit. Te főzhetsz pörköltet, és meghívjuk Toivót, Freiját, Inkerit, Bogit és Alex Bergströmöt. Aztán csináljuk úgy, hogy te elmész a kertbe ültetni, én meg itthon maradok anyával mert mi nagyon fáradtak vagyunk. Hé, eltűnt a bogaras könyvem! Tudnál varázsolni a fülem mögül egyet?

Tetszett? Kövesd a Finnisztánt a Facebookon, oda minden nap írok! 

Helsinki rejtett arcai

Finnországi munkáim jellegéből adódik, hogy a fővárosi agglomerációban napi rendszerességgel van szerencsém új helyekre jutni, ezáltal az itteni természetes és épített környezetről mára elég részletes képpel rendelkezem. Ebben a sorozatban szeretnék ebből megosztani. A tervezett részek érintik a városi erdőket, a tetőkertek és zöldtetők világát, a közösségi kerteket és városi méhészetet, de látogatást teszünk a finn panelrengetegbe, valamint a főváros jó és rosszhírű városrészeibe is. Képes riportjaim első fejezete a helsinki Teurastamo, azaz Vágóhíd.

A finnek válasza a pesti romkocsmákra: rom-vágóhíd! 

Német mintára építették és 1933-ban adták át az akkor szupermodernnek számító vágóhidat a város Sörnäinen negyedében a Viikki-öböltől pászáz méterre, a Kalasatama ("Halkikötő") közelében. Az új létesítmény egy kisebb ipartelep volt, amelyben korszerű istállók, disznóólak és hűtőház is volt. Emellett a Vágóhídra külön vasútvonal is ment a vágóállatok beszállításához. Megtehették, mert a centrumtól északabbra fekvő területek beépítettsége igen laza volt. Ma azonban Kalasatama a sűrűn beépített városmaghoz tartozik, forgalmas közúti csomópont, metróállomás is van. Noha komoly nagybani virágpiac, húsüzem is működik a környéken, a szomszédos utcák beépültek irodaházakkal, és ma már főleg a fehérgalléros munkaerő jár ebédelni, kávézni a szomszédos Vágóhídra.

Az utolsó állatot 1992-ben vágták le, azután a nagykereskedelem vette át a hentesek és böllérek helyét, majd a kisebb vállalkozások is megjelentek. Jelenleg kávépörkölő, olasztészta-üzem, húsraktár és kolbászüzem is működik a telepen, de mindezt a gyárak világától szürreálisan eltérő környezetben. Mert melyik ipartelep udvarán látunk teraszos kávézót, betonteknőst, méteres madárdekorációt, szabadtéri grillt és graffitti falat - egyszerre?  

Az utóbbi években a lakosság birtokba vehette a pusztulófélben lévő vöröstéglás telepet, és egy igazán izgalmas közösségi teret hoztak létre. A hangulatos kissé rejtett nyári fesztiválhelyszín honlapján olvashattok a programokról és kereskedőkről. http://www.teurastamo.com/en/

Az alábbi képsorozat az májusi állapotokat mutatja. Ezerrel építik a helyszínt. Holnaputántól végre itt a jó idő, jöhetnek a vendégek, hogy ismét élettel töltsék meg az egykori-jelenlegi ipartelepet, amely kiváló hátteret biztosít a programoknak. Klikkelj a képre, nagyobb lesz!

Nőnapra

"A nő a biológiai értelemben vett nőnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a hímnemű felnőtt emberrel, a férfival." (Wikpedia: Nő)

Nő. (Forrás: wikipedia.com)

Nemzetközi Nőnap. Az emberiséget nem tartom nagyon sokra, de a nőkkel külön nincs különösebb bajom. Írom ezt úgy, hogy odakint, a média nagyszínpadán Müller Péter azzal borzolja az idegeimet, hogy rosszul szeretem (nemcsak én, de minden férfi) a nőket, zsarnokként ülök a nők fején és mégha azt is hiszem, hogy nem - hát dehogynem! Ebből fakad, hogy jobban teszem, ha befogom a szám, mert egy önjelölt szobafilozófus/-pszichológus, vagy Osho, vagy a bükki füvesember (credits to Dávid a kőember blogról), vagy a Pilisi Szívcsakra titkát egyes-egyedül ismerő tisztánlátó úgyis kiforgatná a szavaimat. Ezen a szép márciusi napon van a Nemzetközi Nőnap, amikor a férfiak egy része őszintén, másik része hivatalból erősen gondol a nőkre. A férfiak amúgy sokat gondolnak nőkre (több infó a Kensey Intézettől), de ma egyfajta tágan értelmezett, mégis egyoldalú Valentin-napként MINDEN nőt szeretni lehet, legalább egy napig. Jól van ez így, kicsit nyálas, de legalább van benne rendszer.

Baljós árnyak
Néhány sötét emléktől a mai napig nem tudok szabadulni. Általános iskola, 3/A. A táblán krétafelirat, aszongya "NEMZETKÖZI NŐNAP Március 8". Izzadt markunkban piaci hóvirágokat szorongatva, sorba rendeződve állunk a tábla előtt. A jelre várunk, csak fiúk. A lányok velünk szemben, mint egy másik bolygó szülöttei. Várakozással telve bámulnak, némelyik arcán gúny, másokén büszkeség ragyog. Öröm, meghatódás? Ugyan.

Arról ugyanis nem sok szó esett, hogy a lányok, ezek a kollektíven levegőnek nézett hosszúhajú, furcsa lények milyen értelemben álltak összefüggésben az anyákkal és nagyanyákkal? Akkor az osztályteremben minden korábbinál jobban kirajzolódtak az erővonalak: ők és mi.
A tanárnő vezényelt, mi fiúk pedig meneteltünk a gyűlölt ellenség (A Lányok!) felé, virággal a kézben. A katonák is így menetelhettek Borogyinónál, elfogadva a megváltoztathatatlant, fejet hajtva egy nagyobb akarat előtt. Így mentünk mi, leszegett fejjel a lányok felé valami homályos cél érdekében, miközben a valódi cél a túlélés volt (majd a szünetben foci és felejtés!).

A virágot nyújtó kezet nem a mi akaratunk, hanem a tanár akarata mozgatta. Az elmotyogott "boldognőnapot" a tanár mondta rajtam keresztül. Az ekkorra már elfonnyadt hóvirág a kézfejemre csuklott, a lány kezébe átérve feje aláhull, és vége. A virág esszenciája a szépség, fonnyadt virág egyenlő a semmivel. Hát, legalább ennyi elégtételt vehettünk, hogy a lányok kaptak is meg nem is virágot.

Ez egy gyöngyszem

A fiúk (a későbbi férfiak) ilyetén nyilvános, rendszeres nevelése, csituló amplitúdóval ugyan, de még nyolcadikig kitartott. A gimnáziumban aztán bekövetkezett a téboly, és a csajok kamatostul visszakaptak mindent: a fiúk maguktól vettek virágot! Napóleon kora helyett a lovagok kora köszöntött ránk, és piros szegfűkkel a kézben, ragyogó pattanásokkal a homlokunkon galoppoztunk a lányok elé, akik szerintem a pokolba kívántak minket kis szarosokat, mert nekik az egyetemista fiúk tetszettek.

Az oly nagyon vágyott egyenlőség jegyében ezúton kívánok mindenkinek remek, derűs pénteket!

Akarsz beszélni róla? 
Neked mit jelent a Nemzetközi Nőnap? Ünnepled, használod vagy ellenzed? 

Egy kis adalék. Útmutató nőkhöz:

,,Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől.
Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei.
Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát.
Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied.
Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed.
Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van."
/Müller Péter/

Otthon, haza, magány

A Finnországban eltöltött harmadik évet is elhagyva egyre gyakrabban kapom azon magamat, hogy egyáltalán nem lepődöm meg, és az itteni világot magától értetődően elfogadom. (A beszúrt képek olyan családokat, barátokat mutatnak, akiket itt ismertünk meg, és akiknek sokat köszönhetünk.)

Felnőtt fejjel új kapcsolatokat, új barátságokat kell kialakítani

Otthon, haza, magány
Ezzel kapcsolatban írtam már korábban, és páran a fejemhez is vágták, hogy ne írjak hülyeséget, mert a szülőhazát nem lehet elfelejteni, satöbbi.

Elfelejteni ha nem is, de háttérbe szorítani igenis lehet. Ez egy hosszú átmenet, amely nem ér véget talán sohasem. Minden megváltozik. A családi és baráti kapcsolatok korábban sűrű szövedéke megritkul, és időbe - olykor évekbe - telik, amíg kialakulnak az új szövetségek  És ez  jön, akár akarjuk, akár nem. És ezen az sem segít, ha évente kétszer-háromszor hazarepülsz. Nem tudom, hogy hányadik alkalomnál, de elérkezik a pillanat, amikor már Magyarországon érzem magam turistának.

Gyerekesek a gyerekessel kötnek barátságot, amelybe vegyül némi jó értelemben vett önérdek is.

Nem kell felvonni a szemöldököt. Nekem nincs se amerikai nagybácsitól kapott, vagy hitelre vásárolt, esetleg szülőktől, diplomaosztóra kapott lakásom, amely "otthon" várna, amíg külföldön tartózkodom. Ráadásul a szüleim sem élnek nagy lakásban, ahol mindenki kényelmesen elférne egy látogatáskor. Én ott vagyok otthon, ahol a párom, gyerekem van.

A hétvégéket, a tágabb család híján, a barátokkal, ismerősökkel töltjük

Alázatra tanító vidék
Az alkalmazkodás egyáltalán nem szorít végleges kényszerzubbonyba: ha holnap Ugandába kellene költöznöm, pár éven belül már az ugandai szokásokat követném, kenyeremet ugandai nyelven venném.

És ha egyszer majd hazaköltözöm, akkor nem fog kelleni csak pár hónap, hogy a rám rakódott vastag máz alól visszatérjenek a régi reflexek, gesztusok. Úgy, ahogy két hete a korcsolyapályán öt perc alatt előkerültek a tíz éve elfeledettnek hitt képességek.

Majd mosolygok, ha a magyar boltos felismer, és a hentes is tudja, hogy mit kérek. A zöldséges a gyerek iránt érdeklődik, a takarítónő a lépcsőfordulóban megállva kifejezi a véleményét az újonnan vásárolt gyereküléssel kapcsolatban. A vendéglős kérdés nélkül adja a tejfölt a bableveshez. A szomszéd panaszkodik, hát én is panaszkodom majd.

Most azonban 10 km-es körzetben nincs hentes és zöldséges, de a boltos itt akkor is mosolyog, ha nem ismer. A finneknek babos ételük nincs, és tejfölt is alig esznek. A takarító iPoddal a fülében végzi a dolgát, és senki nem panaszkodik nyíltan, mert nem szokás. És ahogy itt bosszankodom a hosszú tél és az ízetlen paradicsom felett, otthon majd a járdán parkoló autókon és a szemeteszsákot a liftben hagyó szomszéd nénin fogok mérgelődni.

Finnország és Magyarország szinte tűz és víz. Aki ide akar költözni, fel kell készülnie arra, hogy szinte a feje tetejáre áll az élete. Minden amit korábban megszokott, annak az ellenkezője fog itt történni.

Pár ilyen példát összeszedtem (az ott középen relációjel). Ezek azok az életmódbeli változások, pálfordulások, amelyek az elmúlt 3 év alatt, döntően a körülmények nyomására következtek be. Fontos, hogy ezeket ne vegyük úgy, hogy amiből több lett, az jobb is. Ez csak a tények vázlata. Az is igaz, hogy idővel mi magunk is változunk, ezért nem biztos, hogy Budapesten nem következett volna be pl. az életmódváltás, politikai kiábrándulás.


Emberi kapcsolatok, és más
Család, "otthoni" barátok, szomszédok < Magány, kollégák, újonnan szerzett ismerősök, később barátok

Telefon < E-mail, Skype

Politikai és világmegváltó jellegű kontraproduktív beszélgetés < Konstruktív diskurzus

Több sörözés a haverokkal < Több sportolás egyedül

Nyílt és eldöntött politikai hovatartozás < Cinikus kívülállóság, szkepticizmus, tépelődés

A másik figyelése, mások véleményétől való teljes függőség, negatív visszajelzések < Egyenlőség, függetlenség és pozitív visszajelzések

Magyar társaság < Nemzetközi tárasaság

Magyar nyelv < Angol és finn nyelv

A magyar egészségügy tisztelete > A finn egészségügy tisztelete

Mosás: Otthon < Közös mosószobában

Apróbb segítség kérése: A szomszédtól < A legközelebbi ismerőstől

Hétvége:  családdal < Barátokkal

Gyerekmegőrzés kérése: Család < Barátok

Beszélgetés a pénzről, fizetésről < Beszélgetés a gyerekről, közös munkáról, projektről

Pöttyös bögre < Moominos bögre


Étel, ital:
Fűszeres, piros "magyaros" ételek < Alig fűszerezett, tejszínes/krumplis ételek

Foszlós (másnapra széteső) fehér kenyér < Kemény fekete kenyér, rozskenyér

Vörösbor, sör, szénsavas üdítők, cukros gyümölcslevek < Csapvíz

Friss hazai zöldség gyümölcs < Sokszor ízetlen, de szép import

Savanyúság < Saláták

Sertéshús < Csirke

Ponty < Lazac, pisztráng

Bundában rántott dolgok < Grillezett, natúr kisütött és párolt dolgok

Nem bio tej < Bio tej

Nem fair trade kávé < Fair trade kávé

---
A sort végtelenségig lehetne folytatni. Te mit gondolsz, bírnád ezt?

A Finnisztán a Facebookon is ott van, és naponta frissül sok kis színes hírrel! Nézz be hozzánk!

5 tipp a téli futáshoz

Írtam már erről, de talán nem eleget. Ez a harmadik telem Finnországban, amikor heti rendszerességgel indulok kocogni, ezért gondolom azt, hogy van mondanivalóm a témában.

Kint sötét van, az utak állapota naponta változik a latyaktól a frissen esett havon át a csúszós jégig. Te mégis felöltözöl, már perceken óta csak a gönceidet rángatod magadra és reménykedve arra gondolsz, hogy talán nem fogsz fázni menet közben. De mégsem indulsz. Az egyik kesztyűd nincs meg, anélkül pedig hülyeség kimenni a fagyba. Keresel egy másikat, úgysem érdekel senkit, hogy ez bordó és nem fekete...

Több havas futós fotó itt: http://www.photoblog.com/Vil0443/2012/12/16/helsinki-snow.html

1. Keress valakit, vagy valamit, aki vagy ami miatt érdemes ezt csinálni. A versenyek távol, de a hóban-fagyban az erőnlétet azért jó lehet edzeni. És a lélek is kap ilyenkor, persze. 

Egy lelkes futópartner élő lelkiismeretként csörget fel a megbeszélt időpontban. Átlendít az idült délutáni lutaságon vagy esti renyheségen. Igen, a vacsora a sültkrumplival várhat. A futópartner elmeséli a lelkivilágát, szexista megjegyzésekkel szórakoztat ellenkező nemű futók láttán, netán élcelődhet a mellettünk gazellaként elsuhanó atlétákon.

A másik komoly ihletadó a táj, a látnivalók és az időjárás. A szállingózó hóesés, a szikrázó hómezők, behavazott fák látványánál kevés békésebb dolog van. 

A harmadik a kihívás. Mínusz 15 fokig soha nem volt problémám a futással, de mindig jóleső érzés úgy hazajönni, hogy ÉN kocogtam a hidegben, és mekkora király vagyok már!

2. Cipő, ruha. 

Az első évben egy sima Nike Pegasus 27, a következő évben Asics Gel Nimbus volt a cipőm, mindkettő "nyárinak" mondható. A hideg főleg a tavaszi latyak idején kínzott, mert a lyukacsos textilen azért átjött a jeges lé. Meg a talp kialakítása sem volt ideális a jégen és letaposott havon. Tavaly a nyári leárazásban sikerült egy téliesített Salomon Speedcross terepfutó cipőt beszereznem, amelyet könnyen kopó talp-barázdái miatt azonnal le kell tennem, ha a taknyos időnek vége. A cipő jó, beszéljen helyettem a teszt: 

http://www.mozgasvilag.hu/futas/hirek/tetotol-talpig-salomonban-futofelszerelesben---teszt

Lapua. Itt sokszor futottam már.

Rétegesen öltözni. Én ezt viselem:

Alsónemű: a lehető legkényelmesebbet, mert kidörzsöli a bőrt ha szorít... 

Túrazoknik: Vastagabb, kényelmes fajták. Jó ha melegen tartja a lábat.

Jégeralsó: Átlagos téli napokon a pamut, hosszúszárú Sloggi és efféle átlagos darabokat. +5 és +10fok között, könnyű anyagból, rövidebb szárút veszek. -10 alatt vastag "bundás" cicanadrág kell. Ezen én sosem spórolok.

Nadrág: Sima melegítő. Pár Adidas már évek óta szolgál, jó ha a nadrág zsebe cipzáros a zsepinek, iPodnak, stb..

Felső aláöltözet: Szerintem nagyon fontos, hogy legyen. Egy Helly Hansen és egy magyar RP felváltva vár bevetésre, szeretem mindkettőt. Jó ha a pocak belefér, mégsem szorít.

Futópóló: Megszokásból. Talán enélkül is lehetne futni? Nem. A futópóló kell.

Polár: Vékony anyagú, kényelmes, mégis melegen tart. Könnyen szárad.

Kabát: bélelt "outdoor kabát" (IcePeak), szélálló külső réteggel. Szeretem, mert gyorsan megszárad és szaga sem marad.  

Nyakmelegítő: jó ha van poláros része is. Arc és száj elé húzni jó, vicces amikor keményre fagy.

Sapka: nekem egy sima "kukássapka" is megteszi, most egy poláros Salomon van a futásra. Akárhogyis. hosszabb távon a sapka átizzad és lassan átfagy. Nagy hidegben, -10-12 fok alatt símaszkot veszek, bár utálom.

Kesztyűk: sima cérnakesztyűk, ill. mostanában vékonyabb "láthatósági" munkáskesztyűk.

+1: Zsebkendő: ajánlatos

3. Láthatóság

Fontos, persze, hogy fontos. 

Én egy magyar "Bring a Bag" fényvisszaverős nadrágpántot viselek karszalagként és láthatósági, neonsárga kesztyűket. A cipőn is van pár ezüstös minta. Futáskor tartsuk tiszteletben az út szélén húzódó sífutónyomot, mert az állandóra van kitaposva, nem kéne összejárkálni. 

Könnyű koromsötét helyre kocogni, elég pár száz méter a közeli erdőben. Fejlámpát, villogó biciklislámpát is láttam már futókon. 

www.bringabag.hu

4. A cél

Egyértelműen nem a sebesség. Ez akár nyugtatóan is hathat. Be se nyomd a futó-apped, csak fusd le a távot biztonságosan. Finnországban legalábbis minden nap más útviszonyokat hoz, amihez elég nehéz alkalmazkodni ha valaki közben az óráját lesi.

5. Hideg

Ha rendesen felöltözöl, a hideg nem lesz gond - egy darabig. A távtól is függ, hogy mennyire maradsz védve. Ja, és ne nagyon állj meg. 

Mínusz 5 alatt, 10 km-es táv táján érkezik el számomra az a pillanat, amikor érzem, hogy az izzadt ruháimban kezdek kihűlni. Szar érzés. Ezért télen az átlagos 10-12 km-es távok helyett rövidebbeket, 5-7 kilométereket vállalok csak.

Utak, ahol jó lenne kocogni.

Lappföld, Kilpisjärvi előtt. Jó lenne itt kocogni egyszer.

Oulu felé

Visszatekintés: Január

Január 4.
Finn csili a világ legerősebbje? 

Fotó: Fatalii Gourmet

Ma ismét könnyesre-izzadtra kínoztam magam a finn Poppamies Oy (kb. "Tűzember Kft") brutálisan erős csiliszószával, amelybe gyümölcsös illatú habanerót és a legerősebbnek tartott naga jolokia csilifajtákat tették.

Van azonban egy csili, amelyet a "szakértők" még ezeknél is erősebbnek mondanak: Ez a "naga morich" fajta, amelyet a finn Fatalii Gourmet cég nemesített.

Az itteni áruházakban a hat darabos kiszerelést 6 Euróért kapni. Én kipróbáltam (hihetetlen élmény), de csak igazán elszántaknak ajánlom!
http://www.goodnewsfinland.com/archive/news/b97c3a4d/

Január 6.
Vízkereszt

Sok finnországi magyar ismerősömet és barátomat talán meglepetés éri, mert ma munkaszünet és ünnepi zárvatartás van! Ez az Epiphany, Loppiainen, magyarul Vízkereszt, vagy amit akartok... http://hu.wikipedia.org/wiki/Vízkereszt

Óz (wkipedia.hu)

Január 7.

Tudod mi az az esker? És az óz? 

Pont ugyanazt, és ma láttam is egy szép példányt Loppi mellett, ahol az UPM finn faipari vállalat példamutató természetvédelmi projektbe kezdett - magától! 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Óz_%28forma%29

Január 12.

Szauna

Tegnap éjjel egy szülinapi buli részeként szaunáztunk is. Ez teljesen megszokott dolog. Ilyenkor alkalom nyílik még több sört meginni és megbeszélni mindazt, amit a fehér abrosznál (a barátnők, feleségek előtt...) valamiért nem lehetetett.

A finn közszaunák esete más, de az alapvonásaikban hasonlítanak az "igaziakra". Mivel a lakásokban általában nincs szauna, nekünk, magyaroknak, mégis a közszauna az ismerősebb. Erről szól ez a bejegyzés. 

http://finnisztan.blogspot.fi/2013/06/emberek-szaunaban.html

Január 13.

Kétnyelvű gyerek

Ha a gyerek kétnyelvű, ha a gyerek három éves. Egy régi bejegyzés, de még mindig nevetek rajta.

http://finnisztan.blogspot.fi/2012/08/vegtelen-tortenet.html

Január 14.

A hét elején végre megérkezett az igazi, fagyos tél a fővárosba is. A holnapi bejegyzésben arrül írok, hogy a finnek hogyan használják előnyükre a tél adta lehetőségeket?

Január 15.

Túlélni a finn telet. http://finnisztan.blogspot.fi/2014/01/tulelni-telet.html

100 TAGÚAK LETTÜNK! KÖSZÖNJÜK SZÉPEN! 

Január 20.

Birkabőr és hónadrág: jéghideg esküvői varázslat a fatemplomban. Blogbejegyzés hamarosan! 

Hótaposó, fatemplom és Radnóti

http://finnisztan.blogspot.fi/2014/01/eskuvoi-varazslat-fagyban.html

Január 21

3 éves a Finnisztán blog! 

Köszönet a legkitartóbb olvasóknak. Melyik volt a kedvenc bejegyzésetek? És melyiket utáltátok a legjobban?

Január 22.

Ezt biztos nem olvastad.

Az első bejegyzés újra!

http://finnisztan.blogspot.fi/2014/01/harom-eves-finnisztan-blog.html

Január 24.

Emlékszel még az ovis fogvédő rágótabletták körüli sztorira? 

Nos, a tabletták visszatértek - az egyenlőség jegyében. Ami nem mehetett a szülők pénzén, most Helsinki város pénzén mehet. Évi 5 Euró gyerekenként, ennyiről van szó. Mégis, jólesik tudni, hogy a város figyel, még a fogainkra is vigyáz! 

Finnisztán Kisokos. Tudtad? A finn üzletekben kapható más országból származó fagyasztott málnát fogyasztás előtt ajánlatos pár percig forralni. Ezt már a zacskón is feltüntetik. 

Ennek oka az, hogy az elmúlt évben több import málnatermék (200 és 300g Rainbow zacskós málna és Kuningatar bogyómix) norovírussal volt fertőzött. A vírus pl. hasmenéses, hányásos tüneteket okozhat. Ezt érdemes lesz megosztani.

Január 25.

Szép nap ragyogott Finnisztán szivárványos egére: Pekka Haavistóhoz, a finn parlament nemzetközi fejlődésért felelős miniszteréhez, némi huzavona után, visszaköltözött élettársa, az ecuadori Antonio Flores

Január 26.

Gyertek enni!

A következő hetekben kolbászt töltünk, káposztát reszelünk, hatféle bonbont készítünk, túrógómbócot gyúrunk, málnaszószt forralunk...mert egy napra ismét megnyitjuk lakáséttermünket!

Január 27.

A finn konyha sötét oldala: a kaljavelli vagy sörleves. Egy liter házisört fél liter tejjel főzz össze, sózd. Sürítsd liszttel. Keverj hozzá mazsolát és cukormelaszt, kockákra vágott sült sajtot. Melegen tálald, jó étvágyat!

Finnisztán Kisokos: Egy kis heraldika. Miért olyan a finn címer, amilyen?

Hogyhogy a "halszagú rokonoknak" vadabb címere van, mint nekünk? 

Keresd meg a Karjala sörön látható címer elemeit az oroszlánon és a körül! Ezek: a páncélt viselő kar, abban egyenes nyugati kard, az aranykorona a címer közepére pozicionálva, és a handzsár, amelyen ezúttal az oroszlán két lábbal tapos.

Az oroszlán (fegyver nélkül) régóta haszált címerállat, míg Karélia címere kb. 1560 óta használatos. Ez utóbbi kifejezi a terület beszorított állapotát a svédek (lovagkard) és az oroszok (keleti stílusú kard) közé.

Finnország ma ismert címerét a 16 sz. végén, III. János svéd király és Finnország nagyhercege idején a Folkung-ház álló oroszlánjából és Karélia címeréből szerkesztették egybe. A kilenc rózsa jelentése kétséges: egyesek szerint történelmi finn tartományokat jelképeznek, esetleg finn városokat, míg más történészek szerint semmit, mert csak díszítőelemek.

Január 30.

Kolbásztöltés szombaton! 

Ma 30 kg hasaszalonna és sertésnyak talált otthonra nálunk, és - csak a minőségellenőrzés miatt - pár szelet pecsenyét (savanyúsággal) már ma elfogyasztottunk belőle. Nem várt fejedelmi lakoma egy átlagos csütörtökön!

Január 31.

Az "Így is lehet!" rovat hírei. Kalauz.

Olvastam az hírt a kezeletlen jeggyel utazó "bliccelővel" birkózó BKV ellenőrökről, és nem állom meg, hogy ezt most megosszam.

Ma a belvárosban volt dolgom, ezért villamosra szálltam. A chipkártyás bérletemről korábban elfogyott a pénz, ezért jegyemet a sofőrnél váltottam meg, aki a kis papírszeletre az érvényesség lejártának idejét is rányomtatta: 11:39, ami egy órával később volt. A hivatalban minden simán ment, gyorsan végeztem, ezért úgy gondoltam, hogy még ugyanazzal a jeggyel hazautazom. Sajnos könnyelműen elszámoltam magam, a jegyet pedig nem ellenőriztem.

Nem kellett sokáig várakoznom. A sűrű hóesésben a Combino pontosan érkezett, és már az ajtó nyitódásakor megláttam az ellenőröket. Magabiztosan, elvégre volt jegyem, felszálltam melléjük, még köszöntem is az egyik nyíltabb tekintetű kalauznőnek. Az köszönt, és visszakézből elkérte a jegyemet. A nő előbb a jegyre, majd az órájára tekintett, aztán megmutatta a jegyet az érvényessége 10 perce lejárt!

Őszintén meglepődtem, mert tényleg azt hittem, hogy érvényes jeggyel szálltam fel. Azonnal nagyon rossz érzés fogott el. Pár szót tudtam csak magyarázatnak kinyögni, de a nő félbeszakított, és angolul felvilágosított: "Tessék előremenni, és a sofőrtől venni egy új jegyet!" És még azt is hozzátette, hogy mindig ellenőrizzem a lejárati időt! Megvárta, hogy megveszem a jegyet, aztán ment a többi utashoz.

Következtetés? Semmi. A nap ment tovább a rendes medrében. Én beismertem tévedésemet és vettem egy másik jegyet, a hölgy pedig végezte tovább a munkáját.

Február 2.

Magyar kolbászt töltöttünk a finn kockaházban!http://finnisztan.blogspot.fi/2014/02/finn-kolbasz-magyar-kolbasz.html

Február 3.

Ez közel áll hozzám: A szülő ne az ovitól várja, hogy az korcsolyázni tanítsa a gyereket. "Kedves szülők! Jövő kedden korcsolyázni megyünk azokkal a gyerekekkel, akiknek van korcsolyája. Minden gyerek a saját hátizsákjába tegye a korcsolyákat, és fejvédő is kötelező. Szeretnénk, ha előtte a gyerekek a szülőkkel együtt kipróbálnák a korcsolyáikat."

"Tudta Ön?" rovatunk: Finnországot elkerülik az autótolvajok. Vagy nem, csak nem lopnak autót. 

Finnországban az autólopások száma évről-évre csökken: 2013-ban 2050 kocsit loptak, ami 400-al kevesebb az egy évvel korábbinál. 

A rendőrség szerint a hosszú tengeri partszakasz és a jól őrzött országhatár mellett a viszonylag öreg autóállomány, a luxuskocsik kisebb aránya, és az általában furcsának tartott nyelv is közrejátszhat ebben.

A tolvajok körében a legnépszerűbbek a japán gyártók márkái: Honda Mazda, Nissan, Toyota, majd a Volvo következik. (Forrás: The Helsinki Times)

Február 4.

Finnisztán Kisokos: A finnek játékosan bánnak a nyelvükkel... Mármint a finn nyelvvel. Mármint akkor, ha végre beszélgetésre szánják magukat. 

A beszélt nyelv tele van játékos rövidítésekkel, amelyek olykor - de nem mindig - a finn-svéd keverék "slangi" nyelvvel is összefüggenek.
Azt is fontos itt megjegyezni, hogy ezek a rövidítések annyira elterjedtek, hogy olykor reklámokban, cégnevekben is megjelennek (pl. Hesari, Pihlis-Kirppis). Szótárt elő, jön pár példa:

Helsingin Sanomat (napilap) - Hesari
Seitemän päivää (magazin)- Seiska
Helsinki - Hesa
Itäkeskus - Itis (városrész)
Pihlajamäki (városrész) -
peruna - pottu
omena - omppu
banaani - bansku
makuuhuone - makkari vagy nukkari (a "nukkuu" szóból)
olohuone - olkkari
vessa - veski
televisio - telkkari
jäätelö - jätski
kirpputori - kirppis
päiväunet - päikkäri
laptop - läppäri
tietokone - tietsikka
hampurilainen - hamppari
kurahousut - kurikset
limonádé - limska, limppari
raitiovaunu - ratikka
opettaja - ope

Február 5.

Újabb zászlós ünnep! 

Finnország ma ünnepli Johan Ludvig Runeberget (és nem a költő születésnapját!), a finn himnusz költőjét. Tessék ma Runeberg-sütiket enni, mert egy hét múlva már nem lesznek kaphatók. 

Látogassunk ma el puccos belvárosi kávézókba, és kóstoljuk meg a saját változataikat. Még akkor is, ha a sütiket Fredrikakakku néven árulják (Ekberg cukrászda), amivel a költő felesége előtt tisztelegnek.

A bolti választék nagy, de a tavalyi nagytesztünk segíthet: a Fazer, a házi sütésű, és még a Lidl sütije is jól szerepelt! 

URL: http://prezi.com/nsp5sbxs1nby/?utm_campaign=share&utm_medium=copy&rc=ex0share

Finnisztán Kisokos: Meteoritok

Tudtad, hogy Finnországban számos meteoritkráter található? És az megvan, hogy a Lappajärvi krátertó közepén emelkedő Kärnä szigeten talált meteorkőzet neve kärnäit? 

Érdemes ellátogatni a Vaasa melletti Sulvához, ahol a szabályos kör alakú mezőség kellős közepén meteorismereti állomás és kilátó várja a látogatókat!