A barlang falán

Két ország között a senkiföldjén vagyunk nem is kevesen. A magyar híreket olvassuk, de ez csak megszokás. A hír nem érint, nem éget már. A hír és a szereplők csak egy bűnögyi sorozat, reality vagy képregényfolyam részei. Én szeretem a képregényeket és pár reality-t is megnéztem már, így a magyar híreket is fogyasztom. A magyar tévéműsorokat nem nézem, csak a kritikákat olvasom róluk. Az internet adta torz valóság az, amit magamban ápolok. 

Elhiszem, hogy a táncoló árnyékok a barlang falán a valóság. (persze, nem hiszem el)

Saunalahti. Pár év alatt a nem-turista helyekre is eljuthatsz, csak sétálni kell

Az elmúlt időszakban nem írtam sokat, inkább azzal foglalkoztam, hogy a meglévő néhány cikket ide-oda betoljam, hogy aztán a hazai kommenteket olvasgatva ráébredjek: "Jé, van aki így gondolkodik?"

Az a helyzet, hogy már nem is tudom igazán, "otthon" mi a helyzet? Lassan eltelik három év, ennyi idő alatt talán néhány 4-es metró megálló is elkészült, de biztosan sok minden megváltozott Magyarországon azóta. A részletek is homályosodnak, de internet nélkül biztosan még nagyobb lenne a kopás.

Megszokás

Megszoktam, hogy az erdő ceruzavastag fákat jelent

Sajnálom, hogy úrrá lett a megszokás, de ez kényelemmel is jár. Nem ujjongok többé a finn tájat látva, de kiismerem magam a bolti rengetegben. Tudom, hová nyúljak ha egy rendes magyaros bablevest szeretnék főzni, és azt is megszoktam, hogy a lecsó nettó luxuscikk itt, ahol a paprikát darabra vesszük. Megtanultam a finn hozzávalókkal dolgozni, főztem lazacból magyaros halászlevet és mályhűtött finn vajas tésztával krémest is.

Áfonya vagy gombaszezon? Almaérés? Mindenki tudja a dolgát és a helyét, félszavakból megértjük egymást, csak az eredmény lebeg a szemünk előtt.

A kocsimnak finn rendszáma van, mert így minden egyszerűbb. A központi nyilvántartás minden szervíz számára elérhető, így a rendszám alapján pontosan látják az összes olajcserét és a többi bütykölést. Sőt, megszerettem a finn forgalmat is, mert az itteni vezetési stílus nem hoz ki a sodromból. A sofőrök előzékenyek, türelmesek, és ezt igyekszem utánuk csinálni.

Változunk
A senkiföldjén állva az értékrendek is változnak. Nem politizálok nyíltan, de van pár dolog (Greenpeace aktivisták, román kóborkutyák, stb.), amelyekben nem vallok hasonló nézeteket, mint környezetem fiatal finnjei. Emiatt nekem olybá tűnik, hogy egy konzervatív, sőt szélsőjobbos náci szörnyeteg vagyok a finnek szemében. Ezzel együtt nézeteim fényévekkel vannak a három évvel ezelőttittől (jobbról középre), amelyek alapján Magyarországon minimum a "liberálisbuzizsidó" fiókba kerülhetek, már nem minta sok gondom lenne külön-külön bármelyikkel is.

A finn nők a magyar gyomornak erősek, okosak és véletlenül sem esendőek. A magyar férfiba nevelt reflexek, a nőkkel szemben mutatott udvariasság éle kicsorbul az öntudatos nők kérlelhetetlen egyenlőségtudatán. Sokan persze mosolyognak, de nem kérik számon ha nem nyitod ki az ajtót. Ezt is megszoktam. Finn nőkkel beszélgetve hamar kiderül, hogy szakadék tátong közöttünk. A jelenbe és jövőbe tekintő finn úgy lokálpatrióta, hogy eszébe sem jut a kirekesztés. Hazájára büszke, de ezt nem állítja más nemzetekkel szemben - kivéve az oroszokat.  Le kell szarni. A patriarchális, múltba révedő magyar hagyományokat egyszerűen nem tudom levedleni, de nem is akarom. Majd lekopnak idővel úgyis.

Működik!
Megszoktam a finn normákat, a finn szokásokat, a finn kávét és a finn morált. Emlékeztetnem kell magam arra, hogy egy sima lakótelepi kockaház földszinti mosókonyhájában (ahová vagy száz embernek van kulcsa) a két ipari mosógép és a két szárítógép még mindig egyben van. Meglep? Nem.

Természetesnek veszem, hogy a dolgok működnek és mindig működnek. Működik Helsinki BKV-jának chipkártyás egyenlegfeltöltője, és már csak halványan emlékszem a Kodály-köröndön a földalattinál érzett agóniára, amiért oda valamiért nem tettek jegyautomatát, pedig jegyellenőr az mindig állt a lépcsőnél, de jegyet nem árult.

Normális, hogy a város akadálymentes, hogy babakocsival ingyenes az utazás és azon sem akadok ki, hogy a munkanélküliek számos kedvezményt vehetnek igénybe (pl. félárú uszodabelépő).

A vidámparkban minden pénzért van. 

Kivéve azt a 10 gyerekjátékot, ami pont elég egy jó délutánhoz. 

Olvadás
Végül egy különösen érdekes élmény: kezdenek kialakulni és megerősödni az itteni finn kapcsolataim is. Noha turistaként vagy külföldi munkásként sokan elengedik magukat, a finnek a szürke és hideg hétköznapokban nem bratyiznak kívülállókkal, és nem is jófejek elsőre.

A gyerek erre is megoldást jelent. Amióta meghívtunk néhány kölköt a lányunk szülinapjára, a szülők hirtelen ránk köszönnek az utcán és közös programokat vetnek fel  - maguktól! Így kaptam meghívást egy focimeccsre és sörözni, költözésnél segíteni (haha...), de teremfocizni is így kezdtem. A meghívás teremfocizni az a bizalomnak egy jelentős foka - mégiscsak csapatsport, kérem!

A pénteki játékról talán egyszer bővebben írok, elég annyit, hogy a myllypuroi szupercsarnokban rajtam kívül 20 afgán, két török meg néhány finn alkotott négy csapatot.

Örömmel tölt el mindemellett az is, hogy az itteni népes magyar közösségnek is a tagja lehetek, noha két évig nem láttam semmi szükségét jobban körülnézni. Ez megváltozott, és nem bántam meg.


A megszokott finn hétköznapokból az internet szabadít ki. Olyankor csak bámulom a táncoló árnyakat a barlang falán és elképzelem, hogy az a valóság.

Utószó
A Finnisztán blog történetében az előző "óvodai" poszt volt az első bejegyzés, amelyet 900-nál többen is olvastak. Mivel a posztot két részben a népszerű Bezzeganya blogon is "lejátszották", biztos vagyok benne, hogy az ezret is meghaladja a cikket olvasók száma. 

Döbbenet. Szünet. 

A finn óvoda

Lehet-e a finn óvoda az alapja mindannak, ami jó a finn társadalomban? Sajnos a nyájas olvasó nem fog többet megtudni erről, mert fogalmam sincs. Népünket, országunkat naponta vetjük össze más népekkel, országokkal, akár egész földrészekkel ("ázsiai viszonyok") ha a retorika úgy kívánja. A mostani bejegyzés a finn óvodákról újabb lőszerül szolgálhat egy játszótéri beszélgetéshez, akár pro, akár kontra. Előre szólok: nem tudom, hogy a magyar óvodákban mi a gyakorlat, ezért még ha akarnám sem tudnék összehasonlítgani.

Minden sarkon óvoda

A városrész, ahol élünk nagyon új és nagyon népszerű a gyerekesek körében. A fiatal párok jellemzően kisbabával, togyogóval költöznek ide, ezért főleg fiatal felnőttek és tinédzser kor alatti gyerekek élnek a környéken. Minden sarkon óvoda van. Tizenegy nagyobbat számoltam egy-másfél kilométeres körzetben, és a kis magánnapköziket nem is vettem ide.

Egészséges épület

Lányunk nem kisbaba már. Két és fél éve jár ugyanabba az oviba, azóta lényegében több időt tölt másokkal, mint velünk. Az óvodát Helsinki város üzemelteti.

Az épület 2001-ben épült és az akkor még újdonságnak számító "ökológiai" elveknek megfelelően építették. A város által vezetett pilot projekt célja az új középületek csökkentett energiafelhasználása, a természetes alapanyagok elterjedtebb használata, a beltéri levegő minőségének javítása, a környezetbe illeszkedő építészeti megoldások alkalmazása, az óvoda és a szülők közti kommunikáció erősítése, és a közösségek és óvodák közötti kooperáció javítása. A projekt zömmel pozitív visszajelzéseket kapott ezért a város folytatta a "fenntartható" óvodák építését.

Az óvoda költsége 
Ezt a szülők jövedelme és a napi foglalkozás hossza alapján számolják ki. Ez 100-tól akár 300-ig is elérhet egy hónapban. 

Zöld zászló és krumpli

Az óvoda részt vesz az Eco-School nemzetközi programban, amely a gyerekek jobb környezeti nevelését célozza. Az óvoda egy sor feltételnek megfelel, ezért most ott leng rajta a képzeletbeli zöld zászló, amelyet azonban el is lehet veszíteni. 

Pár példa: az óvoda szelektálja a hulladékot és fokozottan ügyel az energiatakarékosságra. A vécében infraérzékelős lámpák és csapok vannak, amelyek csak akkor működnek ha tényleg igény van rájuk. A gyerekek minden héten kirándulni mennek a közeli erdőbe, ahol játékos feladatokat kapnak a természet jobb megismeréséhez. Tavasszal kertészkednek az ovi saját veteményesében. A közeli szántóföldön a környék óvodái egy közös földterületet használnak, amelyen a gyerekek krumplit ültetnek. Jövő héten lesz a betakarítás, ezt szintén a gyerekek végzik.

Hóban, sárban
Finnország időjárása zord. Nem érdemes a jó időt várni, mert az év nagyobb részében nincs olyan - klasszikus magyar értelmezésben, persze. Van szél, latyak, hó, hideg és még hidegebb.

A gyerekek délelőtt és délután is két-két órát töltenek az udvaron. Télen, nyáron. Hóban és sárban. Mínusz 10 körüli hidegben csak délután mennek ki. Esőben és -15 fok alatt bent maradnak. Az óvoda udvarán decembertől áprilisig hatalmas hóhegyek emelkednek, a gyerekek nagy örömére.

A kinti játékhoz megfelelő ruházat szükséges, ami a boltokban elérhető áron kapható. A gyerekek szeptembertől áprilisig nem ünneplőben járnak oviba, hanem gumicsizmában / hótaposóban, mellkasig érő kantáros gumigatyában és erős vízálló kabátban. Ha nincs vagy elszakad, az ovi tud adni addig amíg nem szerzel újat a gyereknek. A játék után a vizes kabátokat jókora szárítószekrényekbe teszik.

Az óvónők mindegyike beszél angolul, amire szükség is van, mert az oviban jelenleg 14 országból találunk gyerekeket. A teljesség igénye nélkül találunk itt észt, orosz, kínai, japán, litván, iráni, Seychelle-szigeteki, máltai és magyar gyereket. Maguk az óvónők is "nemzetköziek", a finnek mellett finnül jól beszélő észtek és oroszok is dolgoznak.

A pelenkás csoportnál szokás, hogy egy lapra felírják, hogy nagy vonalakban mi történt aznap, és odaadják a szülőnek.

Étkezés: mit evett, jól evett-e? Bili-ügyek: hova csinált, hányszor, stb. Játék: aznapi program, mivel játszott szívesen a gyerek? Alvás: hány percet aludt, mikortól? Egyebek: gyerek bevágta a fejét, stb. 

Ez a nagyobbaknál nincs így, az óvónő szóban elmondja a fontos dolgokat. Angolul, de finnül is értem már.

Menta, levendula, rozmaring

Az ovi magába foglalja a bölcsődét is. A gyerekeket három fő korcsoportba sorolják: a pelenkás gyerkőcök a Menta, a 3-5 évesek a Levendula míg az 5-6 évesek a Rozmaring csoportba kerülnek, ami egyben az iskolai előkészítő is. 

Fontos megfigyelni a csoportnevekben rejlő semlegességet. A virágnevek egyik csoportot sem emelik a másik fölé, így senki nem érzi magát csupán emiatt a másiknál alantasabbnak vagy "felentesebbnek". :) 

A Menta, Levendula és Rozmaring csoportokon belül is vannak korkülönbségek, amelyek jelentősek is lehetnek. A háromévesek más foglalkozást igényelnek mint az ötévesek, ezért a gyerekeket kisebb csoportokra osztják. Mivel ezeknek az összetétele szintén évről-évre változik, a gyerekek évente választhatnak csoportnevet maguknak. Tavaly a Levendulák kiscsoportja a "Nyuszik" nevet kapta, idén ők "Teknőcök" lettek. A nagyobbak tavaly "Dinoszauruszok" voltak, idén a "Cicák" nevet választották. 

A névválasztás az óvónő elmondása szerint a sértődés kiküszöbölését szolgálja. Régebben ők is "kicsik" és "nagyok" megnevezéseket használták, amire a háromévesek bevágták a durcit, mondván, hogy ők már nagyok! 

Ünnepek

A mindennapi játék és fejlesztés nagy vonalakban a nagy óvodai ünnepek köré fonódik. Ez télen a karácsonyi ünnepély, nyár elején a "nyárünnep" ami a Szent Iván napi ünnephez kapcsolódik. 

Minden csoport, a pelenkások is, saját műsort készítenek, és az ünnephoz kapcsolódó dalokat énekelnek. Vagy, a pelenkások esetében olyat, amilyet épp tudnak. 

A Zöld Zászló program részeként újrahasznosított anyagokból készítenek játékokat. Ezek idén zoknibábok lesznek, tavaly nagy kötött zoknikból és seprűnyélből / kis hokiütőből készítettek seprűparipát. Tavaly karácsonykor ezt is bemutatták, erre a dalra: 

Szülői értekezlet
Az óvónőkkel évente kétszer találkozunk azért, hogy a gyermek fejlődéséről beszélgessünk. Ezt tetézi egy találkozás a védőnővel a kerek évfordulókon (betöltött 3., 4. stb. év után). Igen, ezeken a beszélgetéseken derül ki, hogy óvónőnek lenni jóval több, mint gyerekdalokat énekelni és az udvaron ácsorogni. Szerintem jól végzik a munkájukat, és látom, hogy van iránya a munkájuknak.

Ezeken a beszélgetéseken témák szerint haladunk, pl. a gyerek szociális fejlődése, nyelvtudása, motoros fejlődése, önállósága. Leányunkkal semmi gond nincs, ezért nem tudom, mi következik akkor ha nem beszél rendesen finnül, vagy nem tud egyedül vécére menni?

Minden értekezletre tolmácsot fogadnak a nem-finn szülőknek. Az iráninak perzsául beszélőt, én angol nyelvűt szoktam kérni, mert az egyszerűbb az ovinak, én meg azt is megértem.

Vallás
A vallás nem része az óvodai programnak. Húsvétkor azért elmentek a közeli templomba.

Egészség, egyenlőség
A gyerekek körében népszerű lett az a napi rutin, hogy reggel megkérdezik egymástól: "Ma leszel a barátom?" Ha igen, akkor aznap biztosan együtt játszanak. Szivatásból, vagy ellenszenvből gyakran mondják az ellenkezőjét is, ami viszont már óvónői beavatkozást igényel. Az óvoda próbálja megtiltani a gyerekeknek ezt a reggeli rituáléját. Próbálják arra nevelni a gyerekeket, hogy másokat is bevegyenek a körbe, ne legyen kirekesztés. "Képzeld el, hogy neked hogyan esne..." Ilyen, és ehhez hasonló mondatokkal operálnak. Ez az iskolában is folytatódik, mert az iskolai erőszak, a "bullying" ellen komoly nemzeti program épült ki Finnországban. Egy Facebook csoport a témában ICARE néven fut: https://www.facebook.com/pages/I-CARE-heijastan-hyv%C3%A4%C3%A4/169880256498555

Az ovi konyhája állítólag híresen jó. Ezzel nem tudok vitatkozni, mert lányunk naponta degeszre tömi magát az ebéddel. Két, néha három adagot is kér (és kap), ami miatt dícséret illeti, mert jó példát mutat az ételt csak piszkálgató fiúknak. A menü a finn modern hagyományoknak megfelelően kétharmad zöldséget (saláták, stb) és szénhidrátot (tészta, krumpli, stb.), egyharmad húsfélét tartalmaz. Ezek főleg finn ételek, húsgombócok, halételek, barnaszószban úszó húsdarabok és rakott tészták/krumplik. 

A témáról, a finn menzáról, bővebben egy korábbi bejegyzésben olvashat: http://finnisztan.blogspot.fi/2013/06/virslileves-es-lazacderek-finn-menza.html

A xylitol vagy nyírcukor Finnországban hihetetlenül népszerű, agyonreklámozott édesítőszer. A finnek szerint segít a plakk-képződés ellen, sőt a szuvasodó fogakon is segít. Emiatt rengeteg xylitolos rágó fogy és van xylitolos rágótabletta is. 

Ilyen tablettát ad a szülők többsége a gyerekének étkezések után. A szülők többségéhez hasonlóan mi is vittünk az oviba egy dobozzal, és a óvónők dolga volt emlékezni, hogy adjanak a gyereknek belőle. 

Ezt megunva az óvodák akcióba léptek és központosították a rágótabletta-ügyet. Vettek egy hatalmas adag xylitoltablettát és abból adtak minden gyereknek, kivétel nélkül. Egészen fél évvel ezelőttig, amikor a város rendeletben tiltotta be a fogvédő akciót - az egyenlőség jegyében. 

Ez ugyanis gyerekenként évi 5 euróba került a szülőknek, és mivel ezt az extra terhet nem minden család tudja elviselni, megtiltották az alkalmazását. Két kis üveggel a legolcsóbb sörből, ennyi 5 Euro. 

Espoo és Vantaa városokban gond nélkül fut a program, de a helsinki gyerekek boldogok lehetnek, mert a nagy egyenlőségben a fogaik is egyenlő esélyekkel szuvasodnak, mondhatnám rosszmájúan. A tegnapi szülői értekezleten meg is kérdeztem, hogy - mivel a fenntartás is pénzbe kerül - az ovi életveszélyesen csúszós bejáratát máshol is reprodukálják-e? Mert így városszerte mindenki egyenlő eséllyel törheti ki a nyakát. A szülők jót röhögtek ezen, mert ők is túlzásnak tartják az egyenlősdinek ezt a mértékét.  

A óvodai szülők közössége Facebook-oldalon tartja a kapcsolatot, és fő elfoglaltságuk pénzgyűjtő akciókat szervezni a következő óvodai fotózáshoz, illetve költségesebb programokat szervezni a gyerekeknek (pl. lovaglás). Ezt időszakos bolhapiaccal, sütiárusítással elég jól megoldják.

Hogy ez miért fontos? Azért, mert rendelet tiltja, hogy az óvodában pénzt gyűjtsenek és kezeljenek! 

(H)angolunk

Leányunk nem kisbaba már, közelít a négyhez. Beszélni finnül remekül tud és magyarul is jól beszél ha van kivel.

Ez a lány ír pedig finn (magyar)
Az írás iránt nagy érdeklődést mutat, már rég megtanult bizonyos betűket írni, de ma már a szavakkal harcol.
F = Friida betű
N = Anya-betű
T = Tonttu betű (ami manót jelent)
M = Hesburger betű (haha, McDonald's-ra gondol, de a finn étteremlánc győzött)
O = karika betű
I = vonal betű
U = mosoly betű
S = kukac vagy kígyó betű. Próbálunk hangokat is kapcsolni a betűkhöz, de ez a rész még nem érdekli...

Hollandia (2011) Klímaváltozást modellező kísérleti állomás. Friida a rovargyűjtő eszközöknél, Niina fotóz.

Verdák és Rovarok
Az élet dolgait katalogizáljuk, csak nem tűnik fel. Friida egy hónapja rákapott az autókra. Először csak a parkolóban, de mára menet közben szinte minden márkát megismer, sőt menet közben logó nélkül is megismer pár típust. Gyakran kéri, hogy kezdjem el felsorolni az autómárkákat fejből. Ezt imádja. Ő már biztosan nem kék és piros autó között fog választani.

Drága ízlése van. Kedvencei az újabb Mazdák, BMW-k és Audik, de szimpatizál a régi, hosszú amerikai Cadillac és Chevrolet autókkal is. A Mitsubishi szerinte gonosz kinézetű, a Citroen kacsán jót nevetett. Típusmondat: "Nézd apa, két Volvo egymás után! De vicces!"

Gerinctelen állatokkal már igen korán találkozott, hiszen nem volt egy éves sem, amikor már együtt kerestünk kukacokat a kövek alatt, amit jó mókának tartott ő is és én is. Semmit nem erőltetünk rá, de természetes kíváncsisága és a színes élővilág körülöttünk talán sarkallja a "bogarak" jobb megismerésére.  Mára magyar szókincsében megtaláljuk a fülbemászó, ugróvillás, pattanóbogár és ászkarák szavakat is. A minap azt játszottuk, hogy a Collins rovarhatározóban rámutattam egy képre, és ő megmondta, hogy mi az. A tegzesek imágóját és a kifejlett szitakötőket még keveri, de könnyedén felismeri a gyakoribb rovarrendek képviselőit. Poloskák, bogarak, ugróvillások, imádkozó sáskák vagy csótányok, botsáskák és sok egyéb már könnyen megy.

Típusmondat: "Nézd, ott repült egy molylepke!"

2011, ugyanott. Amíg mi a kísérlethez ástunk, addig gyermekünk a csarabosban piszmogott

(H)angolunk
Tegnap este óta, a lefekvések előtt (tehát már két alkalommal...) angolul tanulunk. Na, nem mintha mi akarnánk, de Friida elkezdett angol szavakat mondani, így jónak láttuk ráerősíteni. A gyerekeknek szóló világatlaszt lapozgatva a zászlókat nézegetjük, amikor rábök Malajziáéra és megszólal "And this?"

Szóval már tud pár szót és a hamisítatlan ánglius hanglejtést, és a mondatok elején az "ááá--mm" sem maradhat el! Szóval.

Mi: Friida, do you like chocolate?
F: Ámmm...Yess!
M: Do you like bananas?
F: Ámm...nou!
M: Do you like Mazda?
F: Ammmm...no. This. BMW!
M: Áhá, so you like BMW?
F: Yes! And anya...
Mi: ...likes...
F: ...Opel! Yess!
M: I love you. I love you, Friida.
F: I love you Barbie!
stb.

Lassan kezdhetünk svédül tanulni, mert az angol megszűnik közös, titkos nyelvnek lenni amit a gyerek úgysem ért...

Strandok Finnországban

Finnország minálunk nem klasszikus turistacélpont, pláne nem nyáron. Kár, mert a nyár nagyon szép északon. Sőt, most kapaszkodj meg: nyáron Finnország a világ legjobb helye! (Update: az időjárásra vonatkozó rész túlzás, de az ember könnyen felejt ha szép az idő, nemde?) 

A nagy titok: a nyár északon is meleg!
Finnországot Horvátországgal összevetni bátor vállakozásnak tűnik. Nyári turistaként sokszor jártam az forró horvát tengerparton, csodáltam a kék Adriát, mégsem őrzök felhőtlen emlékeket. Rajtam kívül magyarok tízezrei süttették (és süttetik) magukat a kopár, izzó sziklák alatt, és lehet, hogy nem én voltam az egyetlen, akinek valahogy ez az egész nem jött be.

Kérdésem költői. Eleged van a 40 fokból, hogy nem lehet kimenni a házból, mert megsülsz? Eleged van a kopár, tüskebozóttal borított halott sziklák látványából? A hülye turisták özönéből, a szeméthalmokból és a strand mögötti mediterrán tüskebozót szarszagától? Zavar, hogy nem találsz árnyékot, netán minden fekvőhely foglalt a parton? Ráadásul minden második ember magyar? Zavar a vízhiány? Eljutottál arra a pontra, amikor a 3 csillagos hotel előtt terpeszkedő fügefa, a virágzó leanderek vagy a sokadik pljeskavica ellenére sem érzed felszabadultnak és kipihentnek magad?

AZ E75 út valahol Rantsila és Oulu között (2009 június)

SzerszámkészletFinnország egy hektárnál nagyobb tavainak a gyűjteménye a Järviwiki (link: http://www.jarviwiki.fi/wiki/Etusivu). Ebben a fürdéshez szükséges információkat is megtaláljuk, mint amilyen a víz hőmérséklete, a tó algásodásának mértéke, az esetleges szennyeződések és vízi fertőzések, paraziták jelenléte. 

Menj északra, ez a tanácsom!
Finnországban alig kell utazni ahhoz, hogy természet közepén, minden zajtól távol érezd magad. A táj nyáron zöld és üde, a természet a házból kilépve körbevesz. Víz mindenhol van bőséggel, a természet burjánzik. Vidéken smaragdzöld erdők és virágos rétek váltakoznak folyókkal, tavakkal és színes faházakból álló farmokkal. Autózni viccesen könnyű itt, mivel nincs (alig van) az országon átmenő kamionforgalom, és a fővároson kívül alig találkozol autókkal. Ja, és útdíj sincs.

Az időjárás nyáron kiváló: 26-28 fok, olykor 30 is, igazi strandidő. Akinek 37 fok kell az vagy hazudik vagy őrült. Még egyszer mondom: nyáron Finnországban is meleg van és szinte soha sem esik az eső. Az emberek strandpapucsot hordanak és lenge öltözetben járnak.

A hirtelen lecsapó nyári viharok erre nem jellemzőek. A nap nemcsak süt, de le sem megy. Június elejétől augusztus derekáig legfeljebb néhány órára megy le a nap, az is hajnalban. Nincs sötét, csak a kék és kissé rózsás éjszakai ég és a barátságos felhők vannak.

Kalajoki homokdűnés strandja éjfélkor (2009 június)

Újabb nagy titok: az ország tele van szabadstrandokkal! 
Tavak, folyók és a tenger. Homokos partok, teraszos sörözők, grillezőhelyek, játszóterek. Legyen az a fővárosban a lakótelep tövében vagy az erdő mélyén, szinte bárhol találunk kisebb nagyobb strandokat.

Hanko strandja, 2012 május

Kedvenceim Helsinkiben és környékén:

Hiekkaranta: Homokos strand a belváros mellett!
A belvárostól rövid sétával elérhető homokos strand a helsinki nyár alfája és ómegája a helyiek számára. Mintha a budai Batthyányi téren strand nyílna. Koncertek, fesztiválok és fellépő DJ-k nem ritkák errefelé. Büfé, öltözők, stb. Bulizásra kevés jobb hely van.

Hátrány: nagy a tömeg, nem kisgyerekeseknek való szerintem. Parkolni lehetetlen.

Kivinokka
Hétvégi házas övezetben a Viikki-öbölben a Kivinokka-félsziget aprócska homokos strandja. Kilátás a Kalasatama városrészre, látszik a belváros. WC, öltöző és padok állnak rendelkezésre. A hely  nyugodt, mert csak a kisházak tulajdonosai járnak oda. A természet közelsége miatt ideális kirándulóprogram, pl. kerékpárral. Gyerekbarát vízpart, kis hullámok, kacsák.

Hátránya: autóval az övezet határáig mehetsz, onnan 5-10 perc séta. Nincs sok szórakozási lehetőség, puritán strand. Vízimentők nincsenek.

Pikkukoski
A Vantaa folyó kis kanyarulatában kialakult nagy sziklákkal övezett homokos strand. Igen népszerű hely, főleg a tinédzserek körében. Autóval, kerékpárral és busszal is jól megközelíthető. Profi strand vízimentőkkel, fedett öltözőkkel, vécékkel és nagy játszótérrel illetve sportpályával. Sziklára épített magasugrótorony.

Hátránya: A folyó nem melegszik fel egyhamar, és az itteni fürdés élménye nem mérkőzhet egy nagy finn tóéval vagy a tengerrel.

Herttoniemi
A tengerparti városrész új lakótelepének homokos strandja. Kisgyerekekkel ideális. Méretes strand, sokan elférnek rajta. Sokoldalú, nagy játszótere miatt gyerekesek körében népszerű. Fagyis kioszk van a parton, illetve több étterem és söröző a közelben. Fedett öltözőket és vécéket is találunk itt.

Hátránya: Autóval nehéz megközelíteni, menjünk biciklivel. Nem a bulira vágyók helye ez.

Kallahti strand
A Balti-tengerbe nyúló erdős Kallahti félsziget hosszú lapos partja önmagában egy nagy strand, amelyet a látogatók számára komfortosítottak néhány ponton. A strandolóhelyek némelyikéhez lapos part természetes növényzetén át vezet az út vagy a fenyők közötti kis csapásokon. Elég sok parkolóhely van a parthoz közel a fák között. Grillezőhelyek és jó játszóterek miatt a családok számára ideális.

A hely különlegessége a sekély (bokáig - térdig érő) víz, amely csak nem akar mélyülni az istennek se' hiába gyaloglunk vagy 50 métert befelé. Néhol vízenjárást imitálhatunk, mivel a víz csak pár centire fedi az aljzatot.

Hátrányai: söröző, terasz nincs a közelben, bulizni sem ide járnak az emberek. Vízimentőket sem láttam.

Sipoo, Pilvijarvi
25 km-re Helsinkitől egy méretes, de nem túl nagy, tiszta tó partján kialakított strand. Grillezőhely, röplabdapálya és gyep más játékokra biztosított. Vécé, öltözők és egy kis büfé is található itt. Úszómester van.

Hátránya: nem könnyű megtalálni, a parkolásért 3 Eurót kérnek. Az ár legalább nem nő az évek során.

Egyéb strandok, amelyekről nincs sok véleményem, de jók lehetnek:

A helyi csapatnak szurkolj

Nem, ez nem véletlen elírás. Nem azt akartam írni, hogy "szurkolj a helyi csapatnak", amely véleményem szerint megengedőbb mint a címben használt imperatívusz. Lehet ezen finomítani, pl. A helyi csapatnak IS szurkolj. Azaz: támogasd valamilyen formában!

A helyi csapatnak szurkolj. Annak, amelyik a lakóhelyeden durván kéthetente a helyi sporttelep füvére lép. Annak a csapatnak, amelyben a játékosok néha eltörik a labdát, néha luftot, néhol gyertyát rúgnak, akiknek a sorban a harmadik csele csak évente egyszer jön össze, de akikkel a meccs után kezet lehet fogni, és két szót váltani, mert a pályát csak egy vascső-kerítés választja el a lelátótól.

Ez a csapat lesz ugyanis, amelyikhez a gyerekedet is járatni fogod, vagy ahová netán te is lejárnál néha sportolni. És ez az a klub, amelyik minimális bevételből (lásd. belépőjegyek, bérletek ára) veszi a labdát, újítja fel a füvet vagy a hálókat, amelyek a gyereked vagy a saját sportolásodhoz kellenek. Az érzelmekről ne is beszéljünk.

Nem őrültem meg, megnézem a topligák meccseit is, de ettől még nem leszek szurkolója egyik csapatnak sem. Mi nekem a Man. United? Mi nekem a Barcelona vagy a Real? Másnak talán példaképek. Nekem legyőzendő csapatok. Miért venne bárki is a török riviérán Barcelona vagy Helsinkiben Liverpool mezt? Ez nekem magas.

Semmiben nem tudok azonosulni azokkal, akik budapesti lakosként egy Chelsea FC-ről úgy nyilatkoznak, hogy "mi". Városom Székesfehérvár, ezért a Videoton mezét tudom csak felvenni, legyen tökutolsó vagy épp bajnok a csapat.

Mielőtt bárki is megjegyezné: lakóhelyemmel csapatot nem változtattam. Több mint két év kellett Helsinkiben ahhoz, hogy kimenjek egy helyi focimeccsre. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy kicsit helyi lakosnak érezzem magam. A "nagy" helsinki csapat (HJK) nem érdekel, de az alsóbb osztályban találtam olyat, amelyik lakóhelyemhez közel esik, és amelynek meccseire hajlandó lennék kijárni.

Ez a finn NB2-ben (Ykkönen) szereplő Vuosaari Viikingit. A kelet-helsinki Vuosaari kerület csapat színe a piros-kék, és 9 forduló után 6 ponttal jelenleg utolsó előttiek a 10 csapatos mezőnyben.

A Vikingek azt az Oulu AC-t fogadták, amelyik az 5. helyen állt a tabellán. A vendégek magabiztosan győztek null-kettőre, de a 400 fős közönség nem haragudott hangosan. Egész családok, akár 3 gyerekkel is, idős párok, meg persze minden rendű és rangú férfiak csendben szedték a sátorfájukat és hazatekertek vagy sétáltak. Mert a tömeg nagy része gyalog vagy biciklivel érkezett. Hiszen úgyis a szomszédban lakik mindenki.

Kezdődik a szünet

Szünet (este fél 8): jaffáért, kávéért és kolbászért állunk sorba a kapu mögött

Virslileves és lazacderék: A finn menza

A napfényes Finnisztánban jól működő tömegétkeztetés biztosítja, hogy a kiváló adófizetők és iskolás utánpótlásuk minden nap egészséges melegétellel lakjanak jól. Az alábbi írás nem a finn konyháról szól hanem annál többről: a finn közétkeztetésről. Százezrek ha nem milliók esznek menzákon és üzemi kifőzdékben nap mint nap, tehát érdemes foglalkozni ezzel is.

Az óvodai menüre, az egyetemi étkezdékre és a vállalatok vagy irodaházak kisebb ebédlőire van rálátásom. Általánosan elmondható, hogy a fehérjeforrás (hús, hüvelyesek) - szénhidrát (krumpli, rizs, tészta) - zöldségfélék/saláta azonos arányban szerepel a tányéron.

Az ebéd ára magába foglalja a levest, a salátabár kínálatát, főételt, kenyeret, vajat és margarint, innivalókat (víz, kvasz, szörp és tej) valamint a kávét, de egyes helyeken az édességet is. A levesmenü olcsóbb, ez a főételen és desszerten kívül ugyanazt az étel és italválasztékot tartalmazza. A kávé igen ritkán nem része az árnak.

A levesen kívül szokás mindent egy tányérra tenni. Így a salátahegy túróval, két szem krumpli, két kanálnyi lazacos rakott krumpli, egy kanálnyi garnélás-kagylós sárga rizs, pár szelet spenótos palacsinta vörösáfonyával jól megfér egy tányéron. A magyaros, nagy tál pörkölt errefelé nem szokás.

Megfigyelhető a gluténmentes és bio-alapú étkeztetés iránti törekvés. Az óvodai menütől "felfelé" rendszerint felbukkan a "gluteeniton" és "luomu" felirat az ételek címkéin. Vagy nem is írják ki, de érzékelhetően a krumplis - zöldséges - rizses ételekre helyezik a hangsúlyt a tésztaételekkel szemben.

Noha zömmel a finnek számára jól ismert ételeket adják, az étkezdék évente egy-két alkalommal nemzetközi hetet tartanak és a kiválasztott ország étkeit fordítják le finn ízlésre.

Virslileves "Siskonmakkarakeitto"

A finn lélek az egyszerű, jól érthető ételeket kedveli. Népszerű "komfort ételek" heti rendszerességgel kerülnek sorra. A képlet egyszerű: minél több a diák, az étel annál masszásabb, homogénebb, a színhús aránya pedig annál alacsonyabb.

A leves alárendelt szerepet játszik az étkezésben. Népszerűek a spenót-, batáta- és burgonya alapú levesek, de a kéksajtos oregánós paradicsomleves is jól fogy. Magyar szemmel sok az egzotikus, bátor választás, pl. curry-s ázsiai leves, de a finn hagyományos levesek is gyakoriak.

A húsleves ízvilágát a népszerű krumplis virslileves(!) idézi, míg a magyar menzai gulyáslevesre a finn darálthúsleves hasonlít. Előbbiből a hús, utóbbiból a paprika hiányozhat a magyarnak.

Nem ritka a borscs leves créme fraiche-sel, kár, hogy a húst kispórolják belőle. A fent említett levesek nemcsak ehetők, de ízletesek is.

Nem üti semmi azonban a zsíros, kelkáposztás birkalevest! Ez a gazdag húsleves a pár centis színhúskockákkal számomra a menzák királya, egy hétig is tudnám enni. Friss kenyérrel isteni!

A salátabár nem hiányozhat egyetlen nyilvános étkezdéből sem. Jellemzően négy vagy hatféle salátából választhatunk, emellé egy sor ízesítő (balzsamecet, olívalaj, szárított-pirított hagymadarabok, hántolt napraforgómag) van kikészítve. Jellemző saláták a jégsaláta-paradicsom mix, a csicseriborsó, a feketebab, a ceruzabab, a mustáros heringsaláta, túró, lilahagymás-kukoricás tésztasaláta, hideg rizssaláta tenger gyümölcseivel, krémes-hagymás krumplisaláta. Népszerű az ecetes és tejszínes cékla és a csemegeuborka is.

Jobb helyeken mindennapos és népszerű a vörös- és feketeáfonyás reszelt káposzta vagy répa. A salátabár kínálatát szinte minden pizzérában és étteremben is az árba foglalják, tehát nem feláras.

A főétel változatos, de a fűszeres, zsíros-olajos ételek és egész húsok helyett az apróra vagdaltat és tejszínes mártásokat részesítik előnyben. Sok a kitalált étel, pl. "grúz marharagu" és "görög paradicsomos hal", utóbbi rengeteg kaporral. A "chili con carne" itt egy remek marhapörkölt babbal, a "pasta carbonara" nem tudni, mire hasonlít.

A finn menzák állócsillagai:

Makaronilaatikko - Darálthúsos vagy gépsonkás rakott (szarvacska)tészta, tojásos tejszínnel összesütve, sajttal. Ez otthon elkészítve finom étel.

Forrás: myllynparas.fi

Perunalaatikko - Tejszínes rakott krumpli gyufaszálra vágott krumpliból. Sonka helyett gyakran lazacnyesedékkel adják. Akárhogy is, ez az étel otthon elkészítve ízletes fogás, de a menzákon sárgás homogén masszává sűrüsödő képződmény lesz. Az íze szóra sem érdemes. A lazacos változat egy finn kollégám szerint börtönkaja, nem szabad embernek való. Apró lazacdarabokat szinte mindenbe tudnak tenni, és szinte soha nem jönnek ki jól belőle. Egy szép darab sült lazac - egyben. Ez akkora kérés lenne Finnországban?

Lihakastike ("Húsmártás") - Darálthús barnamártásban. A pörköltre is ezt a szót használják, hacsak nem a "gulassi"-t.

Hernekeitto - Felesborsófőzelék (zöld massza) darált sertéshússal vagy anélkül. Mustárral eszik. Rendszerint csütörtökön eszik, hozzá desszertként gyári palacsintakorongokat vörösáfonyalekvárral.

Lihapulla ja perunamuusi: Húsgombócok barnamártásban krumplipürével.

Uunimakkara - tepsis sült szafaládé vastag sültsajt kéreggel, krumplipürével

Forrás: maritius.vuodatus.net

Olcsóbb halak (pl. balti hering) tepsiben, tejszínes-kapros lében vagy bundában sütve. Ezek a mállós puhára sütött halak kevés ízzel kecsegtetnek, bár a hering torkot kaparó keserű tud lenni.

Jobb étkezdékben főleg pénteken tepsiben sült kapros szivárványos pisztráng- és lazacderék is kapható.

Broilerinkoipi azaz csirkecomb: papírszerű bőr, több csont mint hús. Gyárilag pácolt, emiatt narancssárga.

Csirkemell gyakran érdekes (pl. narancsos) szószban. Ez elég jó szokott lenni, noha a hús túlkészített fojtós, száraz.

Az árak

Egy fullos "menzaebéd" Helsinkiben az egyetemen kívül 8,90 Euro körül alakul, a levesmenü ennek a 70 százaléka körülbelül. Az egyetem a diákoknak jelentős kedvezményt biztosít, ők 2,50 Euro körül kapják az egyszerűsített menüt, ebben főétel (feltét+köret), salátabár, valamint kenyerek és italok vannak, és kávé is kérhető kedvezményes áron (0,90 Euro). A helyi alkalmazottak is számíthatnak 1-2 Eurós kedvezményben.

Példák:

Óvodai menü
Reggeli: Bio zabkása
Ebéd: Sült darálthús rudak (kebab), darálthús-szósz (marha), krumplipüré vagy főtt krumpli, saláta
Vega menü: Sült szójás-borsós korongok zöldségmártással
Uzsonna: Biokenyér vagy -zsemle, sajt, gyümölcs. 

Gardenia, az egyetemi campus egyik népszerű étkezdéje, ebéd:
Leves: Ázsiai tésztás garnélaleves
Egybensült apróhal kapros tejfölmártással, újkrumpli 
Csirkemellfilé BBQ-szószban
Vega fogás: Ratatouille 

Rakennusbetoni OY, Hollola kis étkezdéje:
Leves: Frankfurtira hasonlító virslileves
Főétel: Palermói tészta (tejszínes masszával átitatott szarvacskatészta csirkedarabokkal
Kenyér, kávé

Emberek a szaunában

A finn uszodai szaunák, tudod, azok amelyek nem a kert végében vannak, nem is egy jeges tóparton, nem füstösek, mitöbb még csak nem is különösen jók, szóval ezek a közszaunák a finn városi élet jó megfigyelési terepei lehetnek annak, aki hajlandó időt szánni a szemlélődésre a félhomályos forróságban.

A kép csak illusztráció (forrás: www.hs.fi)

Belépés csak meztelenül, és illik valami seggalátétet vinni, amire ráülhetsz. A meztelenségre nem is érdemes több szót vesztegetni. A férfiszaunában nem egymást méregetjük - mindenki olyan, amilyen. Egy magyar nőismerősöm kérdezte egyszer, alig leplezett izgalommal, hogy a férfiak megnézik-e egymás micsodáját? És nemigen hitte, amikor azt válaszoltam, hogy nem jobban, mint a többi testrészt. Az igazság az, hogy a férfiak hatalmas többsége nem egy Adonisz, de nem is elhanyagolt. A hétköznapok névtelen hősei, kicsit pocakosak, kicsit vékony karúak és kicsit kopaszodók. Ilyenekből - belőlünk - rohangál pár százezer Finnországban és világszerte is jópár százmillió.

A közszauna specialitása az emberek gyors cserélődése. Félpercenként nyílik az ajtó, valaki kimegy, helyére újabb érkezik, gyerekek leselkednek a résnyire nyitott ajtón vagy beszaladnak és nevetve félúton megfordulnak. Apa kisgyerekkel a karján belép, a gyerek sikoltva ellenkezik, sietve kimegy. És persze felnőttek, minden kor és bőrszín rendszertelenül, folyamatosan.

Beszélgetés ritkán alakul ki idegenek között, ez azonban nem jelenti azt, hogy barátságtalan lenne a hangulat. A helyet  körbelengi valami csendes, udvarias légkör. Hangos köszönés nincs, kurta biccentés is megteszi. Kurtán odavetett "tehetek rá?" és a fejbólíntás. A literes merőkanál mozdul. Loccsanás után a víz sípolva-sustorogva párolog el a forró kövekről. Egy lélegzetvételnyi időm még van, aztán százfokos, láthatatlan takaróként beborít a forróság. 

Hat perc a szaunában 
Vékony csontú, "nemes arcélű", kampós orrú, fekete indiai(?) férfi ül a kályha mellett, meri a vizet rendületlenül. Majd feláll, fogja a vasvödröt és kisétál. Fél perc, és hozza a teli vödröt, a helyére teszi majd kimegy. A bent ülő, vörösre hevült nagydarab kopasz fiatalember mélyen bólint, megköszöni. Az indiai már nem ül vissza, csak a vödröt akarta beadni. Hétköznapi jelenet, de beleláthatunk mélyebb dolgokat is ha akarunk. 

A nagydarab kopasz ül a vödör mellé. Lehajtott fejjel szuszog, elég nagy a forróság. Kisvártatva hozzám fordul. - Önthetek rá? - Persze! - felelem. Beszélgetni akar, hát beszél tovább. A válaszaim csak egyszavasak, ezért nem írom le azokat. "Hány fok lehet itt? 80? Észtországban szuper szaunák vannak, 100-110 fok is lehet bennük. Igen, észt vagyok. És te? Ja, Magyarország, van Észtországban egy étterem, "Hungarian Kitchen"." Majd feláll, kimegy.

Egy apa a fiával lép be, a kopasz helyét foglalja el. A fiú az alsó szinten ül a hűvösben. Utána három hét-nyolcévesforma fiúcska lép a szaunába. Vékonydongájúak, gondolkodás nélkül másznak a felső szintre. A másik fiú apja sűrűn önti a vizet a kövekre, bent pokoli forróság van. Fia a lába közét piszkálgatja, majd kisvártatva megszólal. - Apa, megnézem Eerót, kijött-e már a vízből? Az apja bólint, a fiú legott kifut a forróságból.

Közben az apa a három kisfiút kérdezi, "bírjátok a gőzt?" Persze, szól a válasz három fiútól, egyszerre. Akkor jó, bólint a férfi. És dupla vizet löttyent a kövekre. A hátamat perzseli a gőz, amely hullámokban csap le ránk. A nyurga kisfiúk szorosan egymás mellé kuporodnak a felső szinten, elszántan dacolva a tűzforró gőzfelhővel. Izzadnak, nem beszélnek. -Eeró még úszik, mondja óvatlanul az apa fia, aki a szaunába lépve szinte beleütközik a forró gőzbe, megtorpan és a mondat közepén az arcához kapja a kezét. Gyorsan leül a hűsebb alsó szintre. Két lélegzetvételnyi idő után újra megszólal - Apa, a meleg levegő az ajtó alatt megy ki? - Nem, a meleg levegő mindig a plafon felé megy, a szellőzőkön távozik, ott és ott. - És mikor megyünk úszni? - Mindjárt. Később, hiszen még el sem kezdtem izzadni. Látod? Még várj egy kicsit. Számolj el százig!

A fiú számolni kezd: - Egynullegynullnullegynull Nem tudok odáig számolni! - Jólvan, akkor csak ötvenig! - enyhül az apa, akinek percek óta nem pihen a bal keze, olyan ütemben lapátolja-kanalazza a vizet a forró kövekre.  A fiú szédítő ütemben kezd el számolni, nemsokára végez is. Apjára nem várva feláll és kilép. Az apja sem tesz másképp, végre ő is elhagyja a kakasülőt. A három fiú egysége is megbomlik. Egyikük egy "naénléptem"-et mormog miközben futólépésben (a gyerekek mindent futólépésben csinálnak, kivéve ha te kéred őket) elhagyja a szaunát. A másik kettő tekintete egymásra villan, majd szó nélkül, egyenes derékkal, emelt fővel kimasíroznak. Erejüket megmutatták, szégyen nélkül távozhatnak.

Egy kopasz fiatalember kislányával lép utánuk. Az ötéves, fiúsra vágott hajú kislány az apja mellé telepszik miközben be nem áll a szája. - Apa, ne rakj rá vizet, mert akkor kemény lesz a levegő és nem tudok lélegezni - mondja. Az apja bólint.

Tovább én sem bírom, fogom a törölközőmet, felállok és kisétálok a szaunából. Az öltözőben az észt nagydarabot látom. A szekrényajtóval harcol, a kulcs nem fordul a zárban. Együttérző hangokat hallattok, miközben simán nyitom a sajátomat. Végül neki is sikerül. Ez a nap rossz már nem lehet. 

A mai bejegyzés nem született volna meg, ha nem jut eszembe a "legott" szó, amelyet ki szerettem volna próbálni "élesben" is.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat: A Finnisztán blog már a Facebookon is ott van, és ott jobban pörög mint a blog!